Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-351. A véderő-bizottság jelentése, "a véderőről" szóló törvényjavaslat tárgyában

320 351. szám. A véderő-bizottság többsége ezen tényekkel szemben nem zárkózhatott el az elöl, hogy a maga részéről védrendszerünk reformálását szükségesnek jelezve, a törvényjavaslat beterjesztését nemcsak jogosnak, de időszerűnek is tartsa. Ezen meggyőződésben tárgyalta e fontos törvényjavaslatot, melynek egyes intézkedései lehetnek ugyan részben súlyosabbak és szigorúbbak az eddigieknél, de ak melyek között egyetlenegy sincs, mely különösen a jelenlegi politikai viszonyokra való tekintettel indokolva nem volna; és ha épen nemzetünk legműveltebbjeire apellál a törvényjavaslat, ha azoktól is kivan fokozott áldozatot, illetve szolgálatokat: akkor véleményünk szerint nem teszi azt nyomós és fontos okok nélkül, mert hazánk művelt osztályát azon polczra kívánja állítani, mely rendeltetéseinek és hivatásának megfelel. Kötelességet teljesíteni egyesek irányában szép és nemes feladat, de magasztos feladattá válik az állam irányában, habár áldozatok árán történik is. A véderő-bizottságnak e szerint feladata lévén, ezen törvényjavaslatot katonai szempontból bírálni, s annak védrendszerünkre leendő kihatását mérlegelni, mindenekelőtt beható tárgyalás és bírálat alá vette ezen törvényjavaslattal contemplált újításokat és az azok keresztülvitele esetén kilátásba vett eredményeket. A hadkötelezettségi kor kezdetének áttétele a 21-ik életévre, ugy közgazdasági, mint katonai tekintetből egyaránt fontos, s miután 20 évi tapasztalat kétségtelenné tette, hogy a hadköteles kor ezen áttétele folytán fejlettebb újonczok állandanak rendelkezésre, minek folytán biztosra vehető, hogy ugy a morbilitás, mint a mortalitás jövőben kevesebb perczentet fog tenni, ezen az 1868. év előtt már fennállott intézkedést, mint czélravezetöt helyesnek tartjuk. Kétségtelen ugyanis, hogy ugy a tényleges szolgálatban megkövetelt terhes szolgálat, valamint háború esetén a sorhadi csapatoktól fokozottabb mértékben megkívánt kitartás erős testalkatot igényel, valamint hogy a hadi fáradalmakat csak teljesen kifejlett test bírhatja el. A törvényjavaslat a közös hadsereg és hadi tengerészet hadi létszámának meghatározását mellőzi ugyan, mindazonáltal az ujoncz létszámát évi 103,100 főben határozza meg, oly számban tehát, melynek előállítása esetén az e tekintetben szerzett biztos adatok és tapasztalatok alapján, tekintetbe véve a beálló 4%-nyi természetes apadást és a be nem vonulók fogyatékba veendő °/»-át, a hadi létszám tényleg a mostanit, tehát 800,000 főnyit meghaladni nem fogja. Minthogy pedig a törvényhozásnak az ujonczlétszám évenkinti megajánlásában rejlő eddig is fennállott alkotmányos joga teljesen épségben fentartatik, a bizottság ezen intézkedést, mint olyant, mely a többi európai államokban is fennáll, szintén elfogadja. Azon körülmény pedig, hogy a törvényjavaslat 14. §-a a törvény hatályát időhöz nem köti ugyan, de a törvényhozás ebbeli kezdeményezési jogát szükség esetén nemcsak biztosítja, de az által, hogy ezen törvénynek a katonai szervezésre olyannyira fontos kihatását újabbi előterjesztés beadására irányuló rendelkezéssel bizonyos időhöz nem köti és nem korlátolja, annak folytonosságát biztosítja, mely a védrendszer zavartalan fejlődését lényegesen elősegitendi. Mindazonáltal kívánatosnak tartja a bizottság, hogy a kormány feladatának ismerje azon 10 évre való tekintettel, melyre jelen törvényjavaslat intézkedései szerint az ujonczjutalék meg van állapítva, annak változatlanul hagyására vagy megváltoztatására irányuló előterjesztéseit idejekorán megtenni, miután ez által a törvényhozásnak az 1879: LI. t.-czikkben kifejezett alkotmányos jogai minden kétséget kizáró módon épségben tartatnak s erre való tekintettel ajánlja a bizottság a 14. §-nak megtoldását a részleteknél ajánlott rendelkezéssel. A törvényjavaslat az által, hogy a póttartalék kiszélesbitését czélozza, véleményünk szerint az általános védkötelezettséget teljesen érvényre juttatja, a mennyiben azon hadkötelesek, kik sorszámuknál fogva a tényleges szolgálat alól felmentetnének, valamint a családi és egyéb körülményeknél fogva felmentettek is, ha különben katonai szolgálatra alkalmasak, ezentúl a póttartalékba soroztainak, kötelesek lévén magukat bizonyos polgári foglalkozásaik gyakorlását