Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-346. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

258 346. szám. részesedési arány vitás, s a közösen jogosultak nem valamennyien együttesen kívánják felvenni a kártalanítás összegét; 2. ha jogutódlás esetén a jogutód ebbeli jogát, még pedig örökösödés esetén jogerejű birói határozattal, más esetekben birói vagy gyámhatósági, vagy más közhatósági jogérvényes határozattal, vagy közjegyzői avagy közjegyzőileg hitelesitett magánokirattal igazolni nem tudja, valamint akkor is, ha ily igazolás daczára a jogutódlás vitásnak tűnik fel. II. Zálogjogos hitelezők bejelentése esetében: 1. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jog a jelzálogul lekötött ingatlannal elválaszthatlan kapcsolatban van; 2. ha valamely jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jog kivételesen bevezettetett azon telekjegyzőkőnyvbe, melyre jelzálogjoga be van keblezve; 3. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jogra nézve birói foglalás által zálogjogot szerzett; 4. ha valamely hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jogra nézve annak világos lekötésén kivül a zálogjogot tényleg megszerezte. Az itt II. 1—4. alatt felsorolt hitelezők elsőbbségi joguk elvesztésének terhe alatt tartoznak követeléseiket 1889. évi deczember 31-ikéig az illetékes királyi adófelügyelőnél bejelenteni, s e bejelentéshez a II. 1. és 2. pontok eseteiben a hiteles telekkönyvi kivonatot, a II. 3. pont eseteiben a birói lefoglalást igazoló hiteles okmányt és a II. 4. pont esetében a zálogjog világos lekötését és a zálogjog tényleges megszerzését igazoló hiteles okmányokat csatolni, ellenesetben az ily módon fel nem szerelt bejelentések figyelembe nem vétetnek. A hitelezők bejelentéseiben a követelés tőke- és járulék-összege is részletezendő. III. Peres igények, s letiltás vagy foglalások eseteiben: ha a kártalanítási összegre vonatkozó utalvány kelte előtt zárlat vagy foglalás intéztetik. A jelen szakasz I—III. pontjai alatt elősorolt esetekben a járadék-szelvények és a kártalanítási összeg az érdekeltek értesítése mellett birói letétbe tétetnek s azoknak csak bejelentéssel nem érintett fölöslege adható ki a jogosultnak vagy megbízottjának. Oly esetekben, midőn egyedül közadó-tartozások miatt vezettetik foglalás a kártalanítási összegre, a kártalanítási összeg megfelelő részének lefoglalása és a közigazgatási végrehajtás keresztülvitele iránt az 1883: XLIV. t.-cz. értelmében a kir. adófelügyelő intézkedik. Ha az italmérési jogot a kincstár adta el és a vételárra nézve teljes kielégítést nem nyert, jogosítva van a kincstár a vevőt illető járadékszelvényeket és kártalanítási tőkét a vételárhátralék erejéig fedezetül visszatartani. 22. §. A mennyiben a járadékszelvényekre a fennebbi §. alapján igény nem támasztatik s azok a jogosultnak akadálytalanul kiadhatók lennének, jogában áll minden egyes jogosultnak, ha ebbeli kívánságát legkésőbb az előző év végéig a kir. adófelügyelőnél bejelenti, azt követelni, hogy az 1890—92. évek mindegyikének végével lejáró járadékszelvények már az illető év folyamán egyenes közadótartozásaiba beszámittassanak. A beszámítás módozatai iránt a pénzügyminister rendeleti utón intézkedik. 23. §. A közforgalom tárgyát képező állami kötvények tőzsdei jegyzése iránt a forgalomba hozatallal egyidejűleg intézkedés teendő. Az államot, mint magántulajdonost illető kártala-