Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-346. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

256 346. szám. vagy néhány jogosultjával köttetett meg az egyezség, az egész község összes jogosultjainak ügyei, még pedig azok, melyekben az egyezség megköttetett, az egyezségre nézve esetleg teendő vélemény-nyilvánitás végett, azok pedig, melyekben az egyezség meg nem köttetett, első fokban leendő érdemleges elbírálás végett, a közigazgatásig bizottság albizottságához terjesztendők. 16. §. • A közigazgatási bizottság albizottsága az egyezség utján meg nem állapított kártalanítási ügyeknek, nemkülönben általában a pénzügyminister által hozzá utalt ügyeknek tárgyalására határnapot tűz ki s arra a jogosultakat az előző §-ban megállapított módon akként idézi meg, hogy egy-egy község valamennyi jogosultjának ügyében egyszerre legyen határozat hozható. A jogosultaknak ezen tárgyalásnál is jogukban áll összes érveiket s adataikat szóval vagy írásban előterjeszteni, elmaradásuk azonban a határozat hozatalát nem akadályozza. A közigazgatási bizottság albizottsága az előterjesztett adatok alapján a kártalanítás összege s az evvel összefüggő s az 5—10. §-okban felsorolt kérdések tekintetében együttesen hoz érdemleges elsőfokú határozatot, ha pedig szükségét látja, az adatok kiegészítését rendelheti el, egy kiküldöttje által helyszíni szemlét tartathat, s az érdemleges tárgyalásra későbbi határidőt tűzhet ki. A közigazgatási bizottság albizottságainak tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő, s ebbe a tárgyalás főbb mozzanatai, a határozat s annak indokolása felveendők. A határozatot s annak indokait az elnök szóbelileg hirdeti ki s a jelen nem levő jogosultnak, vagy a bejelentésben megnevezett megbízottjának írásban kézbesitteti. A mennyiben a megkisérlett kézbesítés eredményre nem vezet, a hozott határozat a kir. adófelügyelőnél kifüggesztendő. Az érdemleges határozatok ellen jogában áll a jogosultaknak, a határozat kihirdetésétől s illetőleg a jelen nem lévőknek az írásban közölt határozat kézbesítésétől és ennek eredménytelensége esetében a kifüggesztéstől számítandó 15 napon belül úgy a határozat érdemére, mint az eljárás alakiságaira nézve írásban a pénzügyministerhez felebbezni s az adófelügyelőhöz benyújtandó felebbezésöket újabb érvekkel és adatokkal is támogatni. A közigazgatási bizottság albizottságának minden érdemleges határozata a netalán beérkezett felebbezésekkel s a kártalanítási ügyre vonatkozó minden adattal együtt a pénzügyministerhez terjesztendő fel, a ki, ha újabb, vagy további tárgyalás szükségét nem látja, a kártalanítási ügyben végleg határoz. A kir. adófelügyelőnek jogában áll, a közigazgatási bizottság albizottságának közbeszóló határozatait is a pénzügyministerhez felebbezni, a ki a közigazgatási bizottság albizottságát érdemleges határozat hozatalára utasíthatja. 17. §. A kártalanítás összege végérvényesen mindig a pénzügyminister által állapittatik meg. Ebből folyólag a kártalanítás végleges megállapítását tárgyazó minden ügy végleges eldöntés végett a pénzügyministerhez terjesztendő fel, igy a jogosultakkal a jogokra nézve kötött egyezségek, nemkülönben a közigazgatási bizottság albizottságának nem felebbezett érdemleges határozatai is. Ezek a jogosultakra nézve az egyezség aláírásával s illetőleg a felebbezési határidő leteltével kötelezőkké s jogerejűekké válnak, a kincstárra nézve azonban csak az esetben, ha a pénzügyminister által is megerősíttetnek. A közigazgatási bizottság albizottságának azon elsőfokú határozatai helyébe, melye-