Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.
Irományszámok - 1887-336. A pénzügyi bizottság jelentése, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium 1889. évi állami költségvetése tárgyában
154 336. szám. felállít Mezőhegyesen egy naponkint 6—8 ezer métermázsa répa feldolgozására alkalmas czukorgyárat és finomítót, melyek épülete felállitása után azonnal a ménesbirtok tulajdonába megy át, azt húsz évig kizárólag saját számlájára kezeli, a gyártáshoz szükséges czukorrépát pedig a ménesbirtok termeli előre meghatározott nagyságú területen, a melynek termését a vállalkozó a termelési viszonyokhoz képest előnyösnek mondható szabott áron köteles átvenni. Köteles továbbá ingyen átadni az uradalomnak a gyártásból származó összes répaszeletet és mésziszapot, valamint egyéb hulladékot. Hogy a ménesbirtok a gyárnak szükséges répát megfelelő mennyiségben és minőségben állandón termelhesse, szükségessé vált az eladásra szánt, állami birtokot képező kovácsházi pusztából 2,100 holdnyi területet, mely Mezőhegyes területébe ékalakulag benyúlik, a mezőhegyesi ménesbirtokhoz csatolni, annak helyébe a pénzügyministeriumnak a bácskai kincstári erdőkből megfelelő értékű részt átengedni, s a kovácsházi birtoknak a répatermeléshez szükséges gazdasági felszereléséről azonnal gondoskodni. Szükséges továbbá gondoskodni arról, hogy a répa minden időben való beszállítása a ménesbirtok vasút által átszelt egész területéről kitérők létesítése s hordozható mezei vasutak rendszeretesitése által biztosittassék, s hogy a czukorgyár vize öntözésre is felhasználhatóvá tétessék. Az első czím alatt szükséges beruházások összegét a kormány 192,000 írtban részletezte, mely egyszer-mindenkorra való kiadáskép lenne a költségvetésbe fölveendő. A második czím alatt 250,000 frt előirányzását tartotta szükségesnek, mely a bírságalapból kölcsön utján szereztetnék be s a czukorrépa-termelés fokozott jövedelmeiből 1890-től kezdve 5%-os kamatozás mellett 30 év alatt részletekben törlesztetnék. A ménesbirtok bevételét a kovácsházi puszta odacsatolása czímén, már 1889-re 60,000 forinttal emelendőnek javasolta a kormány, a mely összeg a rendes bevételek közé lenne fölveendő. A bizottság hosszan és behatón tárgyalta ez előterjesztést s meggyőződött róla, hogy a czukorgyár létesítése, mely által a ménesbirtok várható jövedelmi emelkedésén s az azon már létesített szeszgyártási üzem jelentékeny olcsóbbitásán s igy jövedelmesebbé tételén kivül az államkincstár czukorfogyasztási adó czímén évi több százezer frtnyi új állandó jövedelmi szaporulatra bizton számithat, nemcsak e ménesbirtokok szempontjából, hanem általános közgazdasági és financiális szempontokból is igen helyes kezdeményezés, melynek létesítését a bizottság üdvözli, s a kormánynak az arra szükséges eszközöket rendelkezésére bocsátni javasolja, tudomásul vévén a minister ur azon nyilatkozatát, hogy az e czímen beruházásra kért s a maga helyén fölveendő összegeket oly maximalis összegeknek tekinti, melyeken a gazdasági fölszerelésbeu, illetve az üzem lehetővé tételére szolgáló beruházásokban túlterjeszkedni semmi esetre sem fog. Ennél fogva, midőn az e czímben foglalt kiadásokat a bizottság megszavazásra ajánlja, s midőn a ménesek és méntelepek kiadásai közt az átruházási jogot 1889-re is megadatni javasolja, a bevételek rovatát a ménesgazdaságoknál a kormány eredeti előirányzatához képest 60,000 frttal emeltetni, illetőleg a fent jelzett 1.899,667 írtban, a czím összes bevételeit 2.813,897 írtban indítványozza megszavaztatni. 10. czím. Vesztegintézetek. Kiadás. Személyi járandóságok : . . . 32,460 frt. Dologi kiadások 11,090 > A boszniai határszélen 3 vesztegintézet és egy kirendeltség szükséglete 9,600 » A kőbányai és soproni sertésvesztegeldék 10,200 > Összes kiadás . . 63,350 frt.
