Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

296. szám. 53 tőleg együttesen, a jog iránt kötendő egyezséggel, egyezkedési eljárást kisért meg s az e czélból megejtendő tárgyalásra a telekkönyvi érdekelteket Írásban meghivatja. Ha az egyezség akár a tulajdonos, akár a telekkönyvi érdekeltek ellenzése folytán létre nem jő, vagy a meghívott tulajdonos, avagy a meghívott vagy megidézett telekkönyvi érdekeltek meg nem jelentek, a kisajátítási eljárás teendő folyamatba. A kisajátítási jog kimondása a pénzügyministert illeti meg. Egyébként a kisajátítás az 1881. évi XLI. t.-cz. intézkedéseihez képest történik. III. FEJEZET. A kártalanítás módozatai. 15. §. A kártalanításnak végleg megállapított összege a 2. §. 1. pontjában említett kártalanítás esetén e czélra külön kiadandó, s 70 év alatt sorsolás utján beváltandó, az alábbi kivételektől eltekintve, előmutatóra szóló, közforgalmú állami kötvényekkel nyer kielégítést s készpénzben csakis azon töredékrész fizettetik ki, mely a legkisebb névértékű kötvénynél is csekélyebb. Ellenben a 2. §. 2. pontjában említett kártalanítás esetén a kártalanítási összeg, hacsak az érdekeltekkel oly egyezség nem köttetik, mely szerint a kártalanítás szintén ily kötvényekben adható ki, mindig készpénzben fizetendő ki. A .készpénzben fizetendő kártalanítási összeg az egyezség s illetőleg a jogérvényes birói határozat megállapodásaihoz képest szolgáltatandó ki, mig az állami kötvényekkel kielégítendő kártalanítás csak azon igényt állapítja meg, hogy a kártalanítás összege kötvényekben 1892-ik év végéig s csak a kötvényekben ki nem elégíthető maradékrész fog azonnal készpénzben kiszolgáltatni. A holt kéznek, törvényhatóságoknak, városoknak, községeknek, alapítványoknak, hitbizományi vagyon birtokosainak s a közalapoknak járó kártalanítás egész összegéről egy-egy kötményezett kötvény állíttatik ki, mely az alábbi 30. §. értelmében kiadandó forgalomképes kötvényekkel csakis a vagyonkezelésűk felügyeletére hivatott illetékes hatóságnak s a pénzügyministernek engedélyével cserélhető ki. A birói utón eszközölt kisajátításoknál azonban a kártalanítás összege ezeknek is készpénzben adandó ki. Utasíttatnak a pénz- és belügyministerek, hogy a mennyiben ezt az erre vonatkozó összes viszonyok tanulmányozása után lehetségesnek találják, egy év leforgása alatt a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslattal állapítsák meg a módozatokat, melyek betartása mellett a községek a kártalanítási összegek erejéig nekik jutó kötvényeket olyan hitelszövetkezetek alaptőkéjére fordíthatják, melyek a) ezen összegek után a községeknek évi 4°/« kamatot biztosítanak, a melyeknek b) ügykezelése és alapszabályai olyanok, hogy náluk a község tulajdonát képező összegek biztonsága veszélyeztetve nincs, a melyek végre c) a tartalékalap iránt alapszabályszerűleg ugy intézkednek, miszerint remélhető, hogy a községek e tőkéik felett a rendelkezési jogot mihamarább visszanyerik. Ha a községekre jutó kártalanítási összegeknek ily czélra leendő fordítása lehetségesnek nem mutatkoznék, erről, ugyancsak egy év leforgása alatt, a törvényhozásnak jelentés teendő. 16. §. A kártalanításnak készpénzben ki nem elégített részétől 1890-ik évi január 1-től kezdve kamat jár. Ez a kamat lehet vagy évi 5°/o, mely esetben a kamatjövedelem a tőkekamat- és