Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.
Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról
50 296. szám. Az albizottságban szavazat nélküli előadóként a kir. adófelügyelő vagy helyettese működik, a ki a jegyzői teendők ellátásáról is gondoskodik. Az albizottság elnöke és tagjai azon napokra, melyeken ülést tartanak, az állampénztárból a pénzügyminister által rendeleti utón megállapítandó napidíjakban részesülnek. Az albizottság ügyrendjét a pénzügyminister rendeleti utón állapítja meg. II. FEJEZET. Kártalanítási eljárás a közigazgatási hatóságok előtt. 7. §. A 2. §. 1. pontja szerint kártalanítandó jogokért kártalanítás csak az esetben adatik, ha az igényjogosult s illetőleg törvényes képviselője ebbeli igényét legkésőbb 1889. évi márczius hó 31-ikéig a kir. adófelügyelőnél Írásban bejelenti. Kártalanítási igényét nemcsak az ez idő szerint jogosult, hanem az is jogosítva van bejelenteni, ki arra igényt támaszt, ha igazolja, hogy a jog vagy a kártalanítási igény jogszerűen reá ruháztatott, vagy bebizonyitja, hogy egészben vagy részben ő a jogosított, habár adóját más néven fizette is, vagy pedig igazolja, hogy tulajdoni igényének megállapítása végett hatósági eljárás van folyamatban, vagy végre ha kijelenti, hogy a birói eljárást legkésőbb 1889. évi június hó 30-ikáig folyamatba teendi. Közösen gyakorolt italmérési jognál s általában a közös tulajdont képező igényeknél, egyik igényjogosultnak bejelentése valamennyi igényjogosultnak javára esik. Oly bejelentések, melyek nem az illetékes adófelügyelőnél tétettek, vagy melyekben a község, a melyben gyakorolt italmérési jogért kártalanítás kéretik, jelezve nincsen, vagy pedig tévesen van jelezve, nemkülönben oly bejelentések, melyek oly igényt támasztók részéről történnek, kik a kártalanítandó jog haszna után az 1882. január 1-je s 1886-iki deczember utolsója közti időszakban sem a maguk, sem más nevén nem adóztak s e mellett a jog vagy a kártalanítási igény időközben történt megszerzését vagy a tulajdoni igény megállapítása végett a birói eljárás folyamatba tételét sem igazolják, vagy végre a 3. §. 1. pontjának esete sem forog fenn, figyelembe nem vehetők s ha a bejelentő lakhelye tudva van, erről értesítendő. Ha a bejelentés azért nem vétetett figyelembe, mert nem az illetékes adó fel ügyelőnél tétetett, vagy mert abban a község, a melyben gyakorolt italmérési jogért kártalanítás kéretik, ki nem tétetett vagy hibásan jeleztetett s a bejelentő az elutasító végzés vételétől számítandó 14 nap alatt, ha pedig elutasító végzést nem kap, legkésőbb 1889. április végéig a hiányt pótolja, vagy a hibát jóvá teszi, a bejelentés figyelembe veendő. Különben az 1889. márczius 31-ike után érkező bejelentések, valamint azok a bejelentések, melyekben az jeleztetett, hogy a tulajdoni igény megállapítása végett 1889. június 30-ikáig birói eljárás tétételt folyamatba, de legkésőbb július 15-éig az eljárás folyamatba tétele nem igazoltatik, tekintetbe semmi szin alatt sem vehetők, s a később jelentkezők az állam irányában semmiféle kártalanítási igényt nem támaszthatnak, fenhagyatván abbeli joguk, hogy netaláni magánjogi igényeiket harmadik személyek ellenében birói utón érvényesíthessék. A kir. adófelügyelő a kellő időben történt bejelentésekről a bejelentőnek kívánatára igazolványt tartozik kiszolgáltatni. 8. §. A beérkezett bejelentéseket a kir. adófelügyelő külön jegyzőkönyvbe vezetni, községenként csoportosítani s a kártalanítási összeg megállapítására szükséges adatokkal felszerelni tartozik.
