Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-318. Törvényjavaslat, a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasutnak Szerajevóig való folytatásáról

318. szám. 297 Ezen intézkedést műszaki és administrativ-gazdasági okok, valamint az elszámolásnak és ellenőrzésnek egyszerűbbé tétele ajánlják. Tekintve az itt szóban levő egyes vonalrészek rövidségét: a mosztár-metkovicsi 43 kilo­méter, a mosztár-rámatorkolati 56 kilométer hosszú, melyekhez hozzájönne a rámatorkolat­szerajevói 79 kim. hosszú vonal, — azt hiszem, hogy az előnyök, melyek ezen most külön kezelt vonalak egyesítéséből s egységes üzemkezelésbe való vételéből származni fognak, oly nyilván­valók, hogy teljesen felesleges volna az egységesítés intézkedésének czélszerűségét részletesen indokolni; de mivel a kérdésben levő vonalrészek kiépítése fokozatosan történt és a mosztár­metkovicsi és mosztár-rámatorkolati vasutszakaszokra szükségelt pénzeszközök beszerzése külön törvények utján szabályoztatott, s így e két vasutszakasz törvényszerüleg különálló két vasút­vonalnak tekintendő: ennélfogva szükséges, hogy a rámatorkolat-szerajevói vasút kiépítéséről szóló törvény alkotásánál a három megjelölt szakasznak egységes vasutat képező, különben magától érthető minősége a törvényben is kifejezést nyerjen. A mi már most az építési költségeket illeti: az azok fedezésére szükséges pénzösszegek csakis kölcsön utján szerezhetők be, mivel a megszállott tartományok nincsenek oly helyzetben, hogy 5'A millió forintot sajátjukból fedezhetnének. A pénzbeszerzés legczélszerűbb módjának, a jelen esetben is, a közös aktívákból leendő kölcsönvétel mutatkozik. A pénzbeszerzés e módját ugyanazon szempontok támogatják, a melyek a mosztár­metkovicsi keskenyvágányú vasútnak Szerajevó irányában a Ráma-torkolatig való kiépíté­séről szóló törvényjavaslat indokolásában is már felsoroltattak s melyek abban állanak, hogy a közös aktívák igénybevétele mellett a Monarchia két államának külön hozzájárulása mellőz­hető, hogy továbbá a kölcsön adandó pénzek elhelyezése, a kamatoztatás utjáni gyümölcsöz­tetés legkisebb hátránya nélkül teljes biztonságot nyújt, s a mellett még az is eléretik, hogy a közös aktívák pénzeszközei a megszállott tartományok és a Monarchia gazdasági érdekeit egy­aránt előmozdító czélra használtatnak. A befektetés biztonsága eléggé kitűnik, ha ráutalunk arra, hogy azon kölcsönöknek a íeihasználás napjától számított kamatai, melyek a zenicza-szerajevói, mosztár-metkovicsi és a mosztár rámatorkolati vasutak kiépítésére 3.831,000 frt, 1.700,000 frt és 2.800,000 frttal, tehát összesen 8.331,000 frttal a közös aktívákból engedélyeztettek, 1887. évi deczember 31-éig a boszniai tartományi jövedelmekből már teljesen kiegyenlittettek. Ezen kölcsönök 1888. évi kamatainak fedezésére azonban Bosznia és Herczegovina 1888. évi közigazgatási költségvetésébe 230,000 frt, az 1889. évi költségvetésbe pedig 234,000 forint vétetett fel és a bosznia-herczegovinai vasutak építésére a közös aktívákból igénybe vett előlegek kamatainak kiegyenlítése jövőre nézve is akként biztosíttatik, hogy az időnkinti szük­séglet mérvéhez képest a megfelelő összegek a bosznia-herczegovinai költségvetésbe évenkint felvétetnek. A közös aktívákból engedélyezett kölcsönök törlesztése is biztosan halad, a mennyiben e czélra az üzleti fölöslegekből, még pedig a zenicza—szerajevói szakasznál: 1885. évben ... . . . . . . . . . . . . . 87,541 frt 37 kr. 1886. > 93,960 » 48 > 1887. > . . 75,793 > 85 > Összesen . . . , . 257,295 frt 70 kr. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. IX. KÖTET. 38

Next

/
Thumbnails
Contents