Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-295. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről

295. szám. 21 38. §. A jelen törvény 31. §-ának 3. pontja alatt emiitett esetben az italmérési adó kivetése akképen történik, hogy a jelen törvény 13. §-a szerint szervezett kivető bizottság az adóköteles vállalkozó által évenkint forgalomba hozott adóköteles tárgyak mennyiségéről gyűjtött hivatalos, esetleg az adóköteles által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az^italmérési adó mennyiségét mindenkor egy évre előre megállapítja. Ezen megállapítás ellen mind a kincstári közegek, mind az adóköteles felek a jelen törvény 15. §-ában megjelölt felszőlamlási bizottsághoz felfolyamodhatnak s felfolyamodásukat új adatokkal is támogathatják. A felszőlamlási bizottság végérvényesen határoz. 39. §. Az adóköteles felek és az adószedésre jogosított között felmerülő oly panaszok felelt, melyek az italmérési adó megszabását, beszedését, szóval az adószedésre jogosítottnak a kincstár részéről átengedett jogok miképeni gyakorlását érintik, a mennyiben az elsőfokú közigazgatási hatóság által mindenekelőtt megkisérlendő barátságos egyezség nem sikerülne, az illetékes pénzügyigazgatóság és II. fokúlag a pénzügyminister határoz. A pénzügyigazgatóság határozata ellen irányzott felebbezés a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál nyújtandó be. IV. FEJEZET. Általános határozatok. 40. §. Sem az a kérdés, fizetendő-e italmérési illeték vagy adó, sem az illeték vagy adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgya nem lehet. '41;. §.\', Áz italmérési illeték és adó, kivéve, midőn ez irányban a jelen törvény másként intézkedik, félévenkint előre közvetlen azon kir. adóhivatalnál fizetendő, melyhez az illeték- és adóköteles vállalat tartozik. 42. §. A le nem fizetett italmérési illeték és adó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adó. N 43. §. ; Az itahnérési illeték és adó csőd esetében az állami adókkal egy osztályba sorozandó. 44. §. Az italmérési illeték és adó elévül: 1. ha az nem vettetik ki öt év alatt, számítva azon naptól, melyen az adóztatásnak meg kellett volna történnie; 2. ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatott, vagy nem biztosíttatott. Szorgalmazásnak vétetik az adóbeszedéssel megbízott közegek által történt s vevénynyel beigazolt megintés.