Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.
Irományszámok - 1887-263. A pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekdésügyi minister úr által, "az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elháritása tárgyában" beadott törvényjavaslatról
263. szám. 83 Közgazdászat! szempontból a Vaskapu-szabályozás hazánk és az aldunai államok szempontjából egyaránt fontos. Végtelen azon föld- és ipartermények sorozata, melyek ha a vizi utón való legolcsóbb szállítás biztosan lehetséges lesz, nagymérvű kereskedelmi összeköttetések alapját fogják képezni, — és ugyan mindkét félnek előnyére; ez pedig oly országok és vidékek rovására fog történni, melyeket támogatni sem hazánknak, sem pedig az aldunai államoknak érdekében nem áll. Ezen összeköttetések anyagi előnyökön kívül azon megmérhetlen előnynyel is fognak járni, hogy az érdekközösség a barátságos politikai viszonyok megszilárdulását és a népek egymás iránti jóakaratát lényegesen megerősitendi és fejlesztendi. Az ezen szabályozásokra vonatkozó tervezeteket a bizottság részletesen betekintette, s arról győződött meg, hogy azok 1. a nemzetközi megállapodások vezérelveinek, a mennyire az műszakilag czélszerűen kivihetőnek mutatkozott, megfelelnek; 2. habár némely részökben az 1874. évben kiküldött nemzetközi bizottság által készített tervektől eltérnek, az adott viszonyoknak nemcsak teljesen megfelelők, hanem a tudomány és tapasztalatok mai színvonalán állanak, s így egész terjedelmökben elfogadandók. A költségvetést a bizottság megfelelőnek, és igy elfogadandónak tartja. A költségek fedezetét illetőleg a bizottság a törvényjavaslatban jelzett módozatokat helyeseknek véli, és csak azon óhajának ad kifejezést, hogy külön hitelügylet utján való fedezet esetén az állami és különösen a kereskedelmi érdekek kellően megóvassanak. Végül felvettetvén a kérdés, vájjon tekintettel azon körülményre, hogy a nemzetközi szerződések a Vaskapu szabályozásának végrehajtását időhöz nem kötik, — nem volna-e czélszerű az elhalasztás: a bizottság beható eszmecsere után azon véleményének ad kifejezést, hogy tekintettel e műveletnek közgazdászati és politikai fontosságára, a halasztást nem tartja helyesnek, sőt azon meggyőződésben van, hogy annak mielőbbi végrehajtása minden tekintetben kívánatos. Az előadottak alapján a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja, és kéri a tisztelt házat, hogy azt a maga részéről is elfogadni méltóztassék. Részletekben a következő módosítások hozatnak javaslatba: 1. Az 1. §. 12. sorában >munkálatnak« szó helyett: *munkálat< és a 13. sorban »munkálatok< helyett: >munkálat* szót véli irandónak styláris szempontból. 2. A 2. §. első kikezdésének 1. sorában a »ténylegest szót kihagyandónak véli, főleg azért, mert itt csak előirányzatról van szó, és a 4. §-ban van a tényleges költségek mikénti meghatározása elrendelve. 3. A 2. §. második kikezdésében a 4. és 5. sorban »az utóbbi esetben< szavak kihagyandók, mert a törvényhozás jóváhagyása akkor is előzőleg kikérendő, ha a költségek a rendes budget keretében fognak fedeztetni. 4. A 4. §. második kikezdése 2. sorában a > költségek* szó elébe: itényleges< szúrandó, mert itt valóban ilyenekről van szó. A bizottság előadójául Tolnay Lajos országos képviselő ur kéretik fel. Kelt Budapesten, a közlekedésügyi bizottságnak 1888. évi június hó 2-án tartott üléséből. Boros Bálint s. h., Tolnay Lajos s. k., a közlekedésügyi bizottsdg helyettes elnök '""; a közlekedésügyi bizottság előadója. 11*
