Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-281. 1888. évi XIX. törvényczikk, a halászatról

381. szánt. 207 281. szám. 1888.^ÉVI XIX. TÖRVENYCZIKK. a halászatról. (Szentesítést nyert 1888. évi június hó i*-én. — Kihirdettetett az »0rszágos Törvénytárában 1888. évi június hó 16-in.) Hí Első Ferencz •József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedyelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képyiselöi közös egyetértéssel a köyetkező törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A halászati jog. 1- §• A halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát (1885 : XXIII. törvényczikk 4. és 5. §.) illeti. 2. §. Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítják. Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni tilos. • • 3. §. A kik a jelen törvény hatályba lépésekor (72. §.) a halászati jogot oly vízterületen gyakorolják, a melynek medre tulajdonukat nem képezi, ezen jogukat az l.§-ban foglalt rendelkezés ellenében is megtartják az esetben, ha a törvény hatályba lépte után legkésőbb egy év alatt ebbeli jogukat az alispánnál (polgármesternél) bejelentik s ennek folytán jogosultságukat kimutatják. A jogosultság kimutatására elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi békés birtoklása bebizonyittatik. 4. §. Az alispán (polgármester) köteles a 3. §-ban kitűzött határidő lejárta után az összes beérkezett bejelentések tárgyalására legkevesebb 1, legfeljebb 2 hóra terjedő határnapot kitűzni, ezen határozatát a bejelentővel, a meder tulajdonosával és a község volt földesurával egyenként külön kézbesitvény által, a netáni többi érdekeltekkel pedig az illető község házánál kifüggesztendő és azon kivül a szokásos módon közhírré teendő hirdetmény utján oly felhívással