Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-268. Törvényjavaslat, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról

268. szám. 117 Melléklet a 268. számú irományhoz. Indokolás, „a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az égetett szeszes íolyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztő megadóztatásáról szóló, jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 3. §-a szerint a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett előállítható alkoholmennyiségnek felosztása iránt az illető állam törvényhozása önállóan intézkedik. Minthogy az adótörvény életbeléptetése folyó évi szeptember havának 1-ső napjára van tervbe véve, s a most benyújtott felosztási javaslat több fözde berendezésének bizonyos mérvű megváltoztatásával járhat, szükséges, hogy a felosztásra nézve a törvényhozás mielőbb intézkedjék. A kisebbik adótétel mellett elöállitható alkoholmennyiség a magyar korona országaira nézve 872,542 hektoliterben van megállapítva. Ez az az alkoholmennyiség, a mely első sorban a szeszfőzdék két nagy válfaja: a mezőgazdasági és iparszerű fözdék közt megosztandó, s a melyből másod sorban az egyes fözdékre eső hányad állapítandó meg. Az a kiváló köz- és magángazdasági jelentőség, a mely a jelzett intézkedésben rejlik, arra indított, hogy mielőtt a felosztás irányelveire nézve végleg állást foglalnék, előbb az érdekeltek köréből megalakított szaktanácskozmány véleményét kérjem ki egyes oly kérdésekre nézve, a melyek megfejtése czélszerüen csak az összes érdekeltek közreműködésével érhető el. Az említett bizottság elé, a mely elnökletem alatt f. évi június hó 3-án és 4-én tartotta üléseit, kérdéseket terjesztettem, a melyek a felosztás érvényének időtartamára, a részesítendő fözdék megjelölésére és osztályozására, az első és későbbi felosztás módjára és alapjára stb. vonatkoztak, s e mellett az előlegesen megállapított kérdéseken kívül a felvetettekkel összefüggő más kérdések közös megbeszélésére is tért engedtem. A javaslat szerkesztésénél az az alapelv vezérelt, hogy a contingens egyénenkinti felosztásánál lehetőleg az egyes gyárak eddigi átlagos termelése képezze a szétosztási alapot, e mellett azonban tekintettel kiváló közgazdasági jelentőségűkre, a mezőgazdasági szeszfőzdéket már az első felosztásnál előnyben kívántam részesíteni, a jövő fejlődés terét pedig főleg ezeknek kívántam biztosítani az által, hogy az ipari gyárak contingensét, a mennyiben ezt újonnan keletkező szesz-