Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.
Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában
231. szám. 45 5. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani. 6. Ezen kivül a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve még tilos: a) a czefre kiömlését az erjesztő kádakon alkalmazott bármely készülék által meggátolni, a kiömlő czefrét terjesztési ezélokra be nem jelentett edényekben felfogni, vagy általában a czefre készítésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett űrméreten túl nagyobbitani; b) az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más, szeszfőzésre alkalmas anyagokat, vagy ezeket az anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani. 24. §. Az edényeknek vagy müeszközöknek más ezélokra való használata. Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre készítésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem lennének is, sem az üzleti helyiségekből eltávolítani, sem más czélra, mint a bejelentettre, használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát a szeszfőzde felügyeletével megbízott legközelebbi pénzügyi közegnek bejelentette és az eme bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyítványt kezéhez vette volna. Azokban a kisebbszerű szeszfőzdékben, melyek a 31. §. I. pontja alatt felsorolt főzőkészülékkel bírnak, és melyekben a főzőkészülék az üstsisak és a hűtőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül: a főzőkészüléknek más czélra, mint szeszfőzésre való használata bejelentés nélkül is szabad. 25. §. Az üzleti helyiség fogalma. Az üzleti helyiségekhez, melyeknek leírását vállalkozó benyújtani köteles, tartoznak: 1. azok a helyiségek, melyekben a termelés műszaki eljárása vagy a szeszfinomitás gyakoroltatik; 2. azok a helyiségek, melyekben a készített termény tartatik, a mennyiben azok az 1. pont alatt felsorolt helyiségektől 500 méternél távolabb nem esnek; 3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség. • 2fc. §. A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért. Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek. Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyíthatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ő nem felelős, történt. Mely műeszközök és mily módon helyezendők használaton kivül, azt eme műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg. Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethetnek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találnák.
