Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.

Irományszámok - 1887-242. A magyar királyi belügyminister jelentépse, a magyar királyi opera 1888. és 1889-ik évi költségelőirányzata tárgyában, és annak a jövőben miként leendő kezelése iránt

162 242. szám. mely arra szükséges, hogy az operaházban veszélyesen felhalmozódott, a városi színházi bizottság, s annak folytán a tanács által is kifogásolt tűzveszélyes díszletek elhelyezésére a Damjanich-utczai színházi telepen díszletraktárak építtessenek. Ezen tétel beszámításával a valódi javulás 179,790 frtot tesz. Ezeknek előrebocsátásával s mielőtt a kitüntetett helyzet consequentiáit levonnám, legyen szabad, a nélkül, hogy a kormánybiztosi két jelentés minden részletét ismételném, főbb vonásokban azon lényegesb mozzanatokra és körülményekre nagyjában rámutatni, melyekre az 1889-iki költségvetés fektetve van. Az 1889-iki operai színi-idény nyolcz hónapra van tervezve, s pedig január 1-étől május 15-éig, és szeptember 15-étől deczember 31-éig. 1886. és 1887-ben tíz havi idények voltak, azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy a nyári hónapokban rendezett előadások kevésbé látogatottak, és jövedelmeik nincsenek arányban a magas napi költségekkel, sőt káros befolyást is gyakorolnak a téli előadások kedvezőbb bevételeire. A nyolcz hónapos előadásoknak előnye abban rejlik, hogy azok jövedelmezőbbek, mert a közönség a műélvezettől hosszabb ideig elesvén, a színházat annál inkább felkeresendi oly hónapokban, melyek a színházi látogatásra természetszerűleg legkedvezőbbek. E mellett kellő idő marad a betanulásra és próbákra, mi művészeti szempontból igen fontos. Különben is havonkint, még pedig bérletben, 20 előadás tartható, mi 8 hó alatt 160 előadás, ezenkívül ünnepnapokon, továbbá augusztus 18. és 22. között, Ő Felsége nevenapján, továbbá Szent-István ünnepe alkalmából, midőn sok vidéki özönlik a fővárosba, még külön 10 előadás rendezhető, mi összesen 170-et tesz, tehát annyit, mennyi eddig 9 hó alatt volt. A napi kiadásoknak hosszabb ideig való megszűnése nem kicsinylendő dolog, mert a napi költségek 1886. és 1887-ben havonként 2,400 frtot, a légszeszfogyasztás szintén havonként átlag 3,000 frtot tett. A szünidő alatt az öltöztetők- és díszítőknél is tetemesb megtakarítások eszközölhetők. Ki kell különösen emelnem, hogy a fösúly arra fog fektettetni, hogy az előadások egyáltalában bérletfolyamban tartassanak, s ez által megszüntettessék azon méltó panasz, hogy a bérlőknek a jobb előadásokból nem jut, mivel "ezek az eddig bevett szokáshoz képest rendszerint bérlet-szünetben mentek, melyek pedig pénzügyi szempontból sem fe-leltek meg a hozzájuk kötött várakozásoknak. Továbbá a személyzeti létszám ugy az administratióban, valamint a tulajdonképeni művészeti részben a valódi szükség mérvére leszállittatott, illetve 1889-ben le fog szállíttatni. A kormánybiztos két jelentése ezt részletesen előadja, kimutatván a reductiót egyenként és egyénenkint. Ezen reductiók, különösen a művészeti személyzetet illetőleg, alapos tanulmányozás, komoly megfontolás alapján állapíttattak meg, a mennyiben a művészeti igazgató által a kormánybiztos felhívására, ugy a magánszereplök létszámára, valamint a javadalmazásra nézve kidolgozott tervezetet egy, a kormánybiztos által egybehívott, mű- és zeneértőkből, továbbá a múlt évi enquéte-ben is szerepelt néhány országgyűlési képviselőből alakított szűkebb körű bizalmas bizottság által felülbiráltatott és megállapittatott. Ez alapon a magánszereplők oly létszámban vannak felvéve, hogy azzal a legnagyobb operák fennakadás nélkül adhatók, az egyénenkénti javadalmazás pedig oly mérvű, hogy azzal kiváló és elsőrendű oly művészi erők szerződtethetők, miszerint azokkal nemcsak a magyar királyi operaház állásához illő, a főváros művelt közönségének magas művészeti igényeinek megfelelő előadások rendezhetők, hanem a költséges, s a mellett a rendes személyzet művészi működésére bénitólag ható vendégszereplések is nélkülözhetőkké lesznek.