Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-225. 1888. évi XIV. törvényczikk, az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

225. szám. 399 sur l'enselleraent entre Giurgiu et Dealul Negru — Fekete halom — (eote 1535). De ce point la frontiére monte vers l'Ouest sur le dos du Dealul Negru — Fekete halom — á une distance de 700 métres approximativement, d'oü elle descend vers le Sud suivant un ravin au ruisseau Giurgiu — Gyergyo patak—, qu'elle suit jusqu'á l'embouchure du ruisseau Sltna Giurgiuluí, remonte ensuite celui-ci jusqu'á sa source, traverse l'ensellement de la Táietura au point coté 1336 et descend á la source du ruisseau Magyarósbokor, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Bisca micá— KisBaczka— et ensuite celle-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Cilianos — Gsilyános patak — (cote 1036), d'oü elle remonte ce dernier jusqu'á sa source et de Iá au sommet de la montagne Bálescul (cote 1561), passe sur l'ensellement entre Bálescul etCoriul et va de Iá á la source du ruisseau Coriul — Tamás patak —, qu'elle suit jusqu'á l'embouchure du ruisseau Bisculita —- KisBaczka — (cote 1142). De Iá la frontiére va vers le Sud-Ouest, traverse en ligne droite la montagne Hosszúköz pour aboutir au ruisseau Pitak — Peták patak —, qu'elle suit jusqu'á l'embouchure du ruisseau Bisca maré — Nagy-Baczka—, remonte celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Surducul — Szurduk patak —, et ensuite celui-ci jusqu'á sa sourpe, d'oü elle monte sur l'ensellement nőmmé Surduk — Poiana cu pietrile — (Döngőkő). De ce point la ligne suivant la créte des montagnes, passe sur les sommets: Bota maré — Nagy-Bota—, Bota micá — Kis-Bota—, ZimbruL Tábla Chei jusqu'au rocher la Cheia — Szent-László-Király-Köve, d'oü elle descend á la riviére Buzeuí — Bodza —, qu'elle remonte jusqu'á l'embouchure du ruisseau Crasna, ensuite celui-ci jusqu'á sa source, d'oü elle va á la Curmátura Crasnel. De Iá la ligne reprenant la créte des montagnes passe sur les sommets: Tatárul mic (cote 1413), Kikisan, Tatárul maré (Nagy-Tatár) (cote 1471), Tábla Buzeului (cote 1345), et aux points cotés 1323, 1183, 1082, 1211, 1442, Ezen ponttól a határ nyugoti irányban a Dealul Negru — Fekete halom — hátán mintegy 700 méternyi távolságig fölfelé emelkedik, azután déli irányban egy hegyhasadékon leszáll a Giurgiu — Gyergyó — patakig, követi ezt a Stina-Giurgiului patak beömléseig, követi ezt föl eredetéig, átkel a Táietura nyergén az 1336. számú magassági mérjegynél; leszáll a Magyaros-bokor patak eredetéhez, követi ezt a Bisca micá -— Kis-Baczkába — ömléseig, az utóbbit a Cilianos — Gsilyános — patak beömléseig (cote 1036), ezt föl eredetéig; innen a Bálescul hegy csúcsára (cote 1561), azután a Báles-• cul és Coriur között fekvő nyeregbe, innen a Coriul — Tamás — patak eredetéhez és ebben a Bisculita — Kis-Baczka — patak beömléseig (cote 1142) vezet. Innen a határ délnyugoti irányban és egyenes vonalban átkel a Hosszúköz hegyen a Pitak — Peták — patakig, követi ezt a Bisca maré — Nagy-Baczka — patak beömléseig, ezt föl a Surducul — Szurduk — patak beömléseig, s ez utóbbi patakot eredetéig, honnan a Surduk — Poiana cu pietrile — (Döngőkő) nevű nyereghez húzódik. E ponttól a határ a hegygerinczen a Bota maré —Nagy-Bota—, Bota micá — Kis-Bota—, Zimbrul, Tábla Chei csúcsokon keresztül a la Cheia — Szent-Llszló-Király-Köve — sziklához halad; innen a Buzeul — Bodza — folyóhoz száll le, ezen felvonul a Crasna (Kraszna) patak beömléseig, felmegy e patakon annak eredetéig, s innen a Curmátura Crasneíre. Innen a határ, a hegygerinczen haladva, átkel a Tatárul mic (cote 1413), Kikisan, Tatárul maré (Nagy-Tatár) (cote 1471), Tábla Buzeului (cote 1345) hegyek csúcsain, az 1323., 1183., 1082., 1211. és 1442. számú magassági mér-