Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-224. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a ruma-vrdniki helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

386 224. szám. 21. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministeriumot megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az ennek kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeinek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10,000 frtig terjedhető birság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási utón fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott pénzbírság a még letétben lévő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a pénzbírság levonásának napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasut-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a közmunka- és közlekedésügyi ministerium a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kivül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya építésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumot illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések folytán netán beálló költségek, károk és veszélyek kizárólag az engedélyeseket terhelendik. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, valamint az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-a szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számítandó, egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ában előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mind forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az_ általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő aktiv követeléseket, valamint azon építkezéseket, melyek meg-