Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-211. Törvényjavaslat, a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi, a magyar észak-keleti és az első magyar-gácsországi vasuttársaságok részére további külön állami biztositás nyujtása tárgyában

211. szám. 309 hanem az állam visszakapja az ezen vasut-társaságoknak beruházásokra adott előlegeit (azok kamataival együtt), melyeknek felhasználása iránt szabadon rendelkezhetik és érvényesülni fog a kormány azon további czélzata is, hogy azon összeg, melylyel az állami biztosítási számla növekedni fogna, a nevezett társasági vasutak üzletszámláiban előreláthatólag elérhető megtakarítások által ellensúlyoztassék. Hogy az emiitett társaságok a szükséges kölcsönöket szabályszerűen megszavazzák, ez irányban a kellő lépések már is megtétettek, úgyszintén az előzőleg folytatott tárgyalások során megállapittattak azon összegek is, melyek erejéig az egyes társaságok érdekelve vannak. Ehhez képest megállapittatott, hogy: a) a kassá-oderbergi vasútnál a szükséglet tesz: 1. kincstári megtérítésekre .............. 1.572,000 frt, 2. függő kölcsönök rendezésére . . . . . . 837,000 » 3. a szükséges hadászati és egyéb beruházásokra . . . . . . . 1.791,000 » tehát összesen . 4.200,000 frtot; b) a magyar északkeleti vasútnál a szükséglet tesz: 1. kincstári megtérítésekre 2.689,000 frt, 2. függő kölcsönök rendezésére. ........ .... 3.050,000 > 3. hadi építkezésekre és egyéb beruházásokra . . 3.761,000 > tehát összesen . 9.500,000 frtot; c) a\ első magyar-gácsorsiági vasútnál a szükséglet tesz: 1. hadi és egyéb építkezésekre összesen • 3.500,000 frtot, Vagyis mind a három vasútnál a kölcsön utján fedezendő ossz-szükséglet 17.200,000 forintra rug. Ezen összegből az állam részére megtérítésként legalább is 4 261,000 forint esik, mely összegből fedezendő lenne a m. kir. államvasutak hatvan-miskolcz-szerencsi vonalán kiépítendő második vágány költsége 3.000,000 forinttal, továbbá a már többször emiitett józsefvárosi keresztezési pont elenyésztetésére szükséges munkálatok költségeinek második és utolsó része 600,000 forinttal, vagyis összes 3.600,000 forint, ugy, hogy ez összeget levonva a 4.261,000 forintot tevő megtérítésből, fenmarad még az állam további rendelkezésére legalább is 661,000 forint. Fentartva azt, hogy az építkezések- és berendezéseknek épen ugy, mint azok egyenkinti költségeinek részletezését, a tárgyalások során bemutathassam, van szerencsém előadni, miszerint a kormány azon esetre, ha az emiitett vasúttársaságok közgyűlései a kölcsönöknek felvételét megszavazni fognák, az egész 17.200,000 forintnyi összeget együttes alakban azon eljárás szerint óhajtaná felvenni, a mint az, az 1876. évi XI. törvényczikk alapján követtetett s a mint az a jelenleg tisztelettel bemutatott törvényjavaslat 4. § ában kiemelve van, mert ebből csakis pénzügyi előny származhatik. Ha pedig a kormány számba veszi a már jelenleg előtte fekvő és a különböző tárgyalások eredményét képező concret ajánlatot, akkor lehetséges az említett 17.200,000 frtnyi tényleges szükségletet, 47*%-ot kamatozó 60 év alatt törlesztendő, újabb sorozatú arany elsőbbség kölcsönnel fedezni, mely után az évi áliambiztositási teherszaporulat 732,677 arany forintot, illetve az ennek megfelelő németbirodalmi márka összeget tenne ki. Az ezen évi 732,677 arany forinttal emelkedő biztosítási összeg előreláthatólag ellensúlyoztatni fog azon évenkint mintegy 1.300,000 forintot tevő összeggel, melylyel az emiitett társasági vasutaknak ez idö szerint az üzletet s ezzel az állami biztositást is terhelő kiadásai legalább a következő évek alatt csökkenthetők lesznek.