Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.
Irományszámok - 1887-175. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a budapesti királyi itélő-táblánál alkalmazandó kisegitő birákról" szóló törvényjavaslat tárgyában
20 175. szám. 175. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a budapesti királyi itélő-táblánál alkalmazandó kisegitő birákról'* szóló törvényjavaslat tárgyában. Általán ismert tény, hogy a budapesti kir. itélő-táblán az utóbbi években a felebbvitt ügyek száma jelentékenyen növekedett és e miatt ugy az 1886-ik, mint az 1887-ik év végén sok ügy maradt elintézetlenül, elannyira, hogy a meglevő munkaerővel az ekkép felgyűlt hátralék gyors feldolgozása és a rendes ügymenet helyreállítása nem remélhető. A munka-anyag ezen megtorlódásának az okai részint az első' folyamodása birák nagyobb tevékenységére, részint az 1887: XXIX. és 1887: XXX. törvényczikk hatására vezethetők vissza, ennélfogva feltehető, hogy az múló baj, mely a felgyűlt hátralék feldolgozásával el fog enyészni. Az igazságügyi kormány ismételt kijelentései reményt nyújtanak ugyan arra, hogy a bíínvádi eljárásra és a bírói szervezetre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával módjában lesz a törvényhozásnak a most észlelt bajok gyökeres orvoslásáról gondoskodni, főleg ha az igazságügyi alkotások a közvetlenség és szóbeliség elveire fektetett perjog reformjával fognak kiegészíttetni. E lényeges újítások azonban elsietve meg nem alkothatók, addig is tehát, mig az alkotás fontosságának megfelelő idő letelik, égetően szükséges a fentebb emiitett baj elhárításáról gondoskodni. Azon az utón kivül, a melyet az igazságügyi kormány választott, még két más mód kínálkozik, a melyeken a kir. itélő-táblán a munka-anyag megtorlódása elhárítható volna: az egyik a felebbvitel korlátozása, a másik az itélő-tanácsokban a résztvevő birák számának csökkentése. Az igazságügyi bizottság mind a két módot figyelembe vette és beható tanácskozás után az igazságügyi kormány elfoglalt álláspontját fogadta el helyesnek, arról lévén meggyőződve, hogy a törvénykezés mai rendszerében az igazságszolgáltatás biztosítékai aggodalom nélkül nem kevesbithetők. Kétséget nem szenved, hogy több munka több munkaerőt igényel, tehát az elfoglalt álláspontból tekintve a dolgokat, alig marad más útja a javításnak, mint vagy az ítélő rendes
