Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-192. Törvényjavaslat az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és posta-szerződésről

144 192. szám. XVIII. Czikk. Ha az illető postaigazgatás jónak látná a postaküldeményeket saját közegeivel kisértetni, a postahivatalnok részére egy első osztályú hely s ezen kivül egy, a posta kezelésére alkalmas cabine, postavezetők vagy szolgák részére pedig egy másod osztályú hely, továbbá a postaküldemények elhelyezésére egy külön elzárt hely fog díjmentesen átengedtetni. A postaintézet által esetleg kiküldött felügyelőnek egy első osztályú hely szintén díjmentesen engedendő át. Az illető közegek az ellátásért, ha e tekintetben külön megállapodás nem létezik, a naponkinti 1 frt 50 krnyi mérsékelt díjat fogják fizetni. XIX. Czikk. Ha a hajót útközben baj éri, annak kapitánya köteles, és pedig azon esetben, ha szolgálatot teljesítő postatiszt van a hajón, annak meghallgatásával intézkedni, hogy a posta mielőbb és minél biztosabban továbbittassék. Az ez által felmerülő költségeket a vállalat viseli. XX. Czikk. A postaszolgálat lebonyolításának közelebbi módozatai a két postaigazgatás és az osztrák-magyar Lloyd társaság között kötendő külön egyezmény által fognak szabályoztatni. XXI. Czikk. Az igazgatótanács összes tagjai, valamint a társaság által az osztrák-magyar monarchiában és a külföldön állandó fizetéssel alkalmazottaknak osztrák vagy magyar honpolgárok kell hogy legyenek; az állandó fizetést élvező alkalmazottak tekintetében kivétel csakis a közös külügyministerium beleegyezésével tehető. Az osztrák-magyar Lloyd-társaság a tengerészeti szolgálatba való felvételnél a haditengerészet tényleges szolgálatában levő és tartalékos tengerésztisztjeit, valamint a tartalékos tengerészapródokat egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben előnyben fogja részesíteni. Továbbá a hadseregben és haditengerészetben, valamint a két honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében aláveti magát a segélyzett vasúti és gőzhajózási vállalatokra nézve fennálló törvényes határozatoknak. XXII. Czikk. A cs. k. és magyar királyi kereskedelmi ministeriumok a társaság igazgatótanácsába egy.egy tagot neveznek ki s e kinevezésnél az alapszabályoknak az igazgatótanácsosok részvénybirtokát illető határozataihoz nincsenek kötve. XXIII. Czikk. Az osztrák-magyar Lloyd-társaság kötelezi magát, hogy a jelen szerződés tartama alatt elvi kérdéseknél — minők a társaság fennállása, új kölcsönök felvétele, vagyonának terhelése, a társasági részvénytőke szaporítása vagy csökkentése általában, a társasági vagyonhoz tartozó gőzhajók és ingatlanok állományának változtatása, eladása vagy elzálogosítása — a közös külügyministerium jóváhagyása nélkül nem intézkedik. Az osztrák-magyar Lloyd a hajók, hajóalkatrészek és gépek építésénél és kijavításánál belföldi anyagok alkalmazását lehetőleg tekintetbe veendi; hajóinak, a hajógépeknek és hajókazánoknak a külföldről való beszerzésére a közös külügyministerium jóváhagyása szükséges; e jóváhagyás azonban meg nem tagadható, ha bebizonyittatik, hogy a megrendelés az osztráki