Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-158. A közigazgatási bizottság II-ik jelentése, "az osztrák-magyar Monarchia és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása, s azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Romániával kötött s - Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat iránt

158. szám. 176 cetté derniére montagne en passant par les points cotés 1974 et 1897, au ruisseau Rusece á l'embouchure du ruisseau pariul Dragomir, de Iá elle remonte celui-ci jusqu'á sa source d'oú elle monte á l'ensellement au point coté 1916. De ce point reprenant la créte elle passe sur le sommet Izvorul aux points cotés: 1823, 1815, 1733, sur le sommet Curereste, (cote 1772) sur la créte du Gracul Maticului, sur les sommets: Dobrovir, Dealul Mlecului (cote 1725), Gupanul (cote 1455), Gásca (cote 1138), sur les points cotés: 980, 896, 882, et par la Poiana Schitul descend au ruisseau Cérna. Elle suit ensuite le cours de la Cérna jusqu'au point coté 254 d'oú suivant le sentier qui se trouve tracé sur le versant Ouest de la montagne Secul va jusqu'au ruisseau Tesna, (cote 492) qu'elle remonte jusqu'á la Poiana-gaura Fetei oú elle quitte ce ruisseau et va en ligne droite dans la direction Sud-Ouest á la Poiana Balta cerbului, et de Iá á la Curmátura intre plaiurí et suivant la créte passe sur les sommets: Preseaca (cote 1094), Coseiul (cote 1071), par les Poiana Rotata et Coseiului (cote 1050), sur les sommets ; Lunca Camena (Piatra Vinátá), cote 1228 et 1126, Piatra lui Cosei, poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Sulita, PlostinaMosorului, cotes 827, 894, 927, virful Cocosului (cote 920), Poiana Racheleí, Predealul maré, cotes 763, 636, 647 et sur l'ensellement du Méteres. De ce point elle descend á la source du ruisseau Cerovát, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Bachna, et ensuite celui-ci jusqu'au pied Sud-Est de la montagne Gióca, nommément jusqu'au point. qui se trouve dans le lit actuel de la Bachna en ligne droite vers l'Est vis-á-vis du mamelon de cetté montagne, coté, 164. De ce point la frontiére suit une ligne qui se trouverait tracée dans le lit de la Bachna á égale distance des deux anciennes rives jusqu'á la grandé route empierrée de Verciorova á Orsova, d'oú elle va en ligne droite jusqu'au point oü les lignes de chemin de fer de jegyeken keresztül a Rusece patakhoz, a pártul Dragomir nevű patak beömléséhez, s ezen utóbbi patakon föl annak eredetéhez vezet, s aztán felhág az 1916. számú magassági mérjegy nyergébe. Innen ismét a hegygerinczen át az Izvorul csúcsára, az 1823., 1815., 1733. sz. magassági mérjegyekhez, a Curereste csúcsán át (cote 1772) a Cracul Maticului gerinczére, a Dobrovir, Dealul Mlecului (cote 1725), Cupanul (cote 1455), Gásca (cote 1138) csúcsaira, a 980., 896. és 882. számú magassági mérjegyekhez, és a Poiana Schitulon át le a Cérna (Cserna) folyóhoz vezet. A határ a Cérna folyását követi a 254. számú magassági mérjegygyel jelzett pontig, innen a Secul hegy nyugati lejtőjén létező gyalogösvény mentében a Csezna patakhoz húzódik (Tesna, cote 492.), azután ezen patakon fölvonul a Poiana Gaura Fetei-ig, itt elhagyja a fentebbi patakot és délnyugotnak egyenes vonalban a Poiana Balta Cerbuluira, innen a Curmátura intre plaiurlra, továbbá a hegygerinczet követi a Preseaca (cote 1094) és Coseiul (cote 1071) csúcsaira, a Poiana Rotata és Coseiului-on (cote 1050) át a Lunca Camena (Piatra Vínáta), az 1228. és 1126. sz. magassági mérjegyeken a Piatra lui Cosei, poiana Cosei, Grebenicul (cote 1143), Poiana Sulita, Plostina Mosorului, a 827., 894. és 927. számú magassági mérjegyeken a virful Cocosului (cote 920), Poiana Racheleí Predealul maré csúcsaihoz, a 763., 636. és 647. számú magassági mérjegyekhez és a Méteres nyergébe vezet. E ponttól leszáll a határ a Gerovát patak eredetéhez és ezen patakon lemegy annak a Bachna patakba ömléseig, ezen utóbbi patakon tovább a Cióca hegy délkeleti lábáig, nevezetesen a tényleges Bachna meder azon pontjáig, mely egyenesen keleti irányban átellenében esik á Cióca hegy 164 magassági mérjegygyel jelzett kúpjának. E ponttól a határ a Bachna mederben oly vonalon halad, mely a mindkét felől való régi arttól egyenlő távolságra húzódik tovább a verciorova-orsovai kőutig; innen egyenes irányban a magyar és a román vaspályák érintkezési pontjához vonul (azaz á román vaspálya