Képviselőházi irományok, 1887. IV. kötet • 128-150. sz.
Irományszámok - 1887-134. Törvényjavaslat, a sörtermelés megadóztatásáról szóló törvényes határozmányok részbeni módositásáról
134. szám. 161 Melléklet a 134. számú irományho z. Indokolás, „a sörtermelés megadóztatásáról szóló törvényes határozmányok részbeni módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. A sörtermelési adó az 1868. évi XIX. törvényczikk és az ez által törvényesített szabályok, valamint az 1875. évi XIX. törvényczikk 2. §-ának I. pontja alapján, a hütöbárkába eresztett sörlének — a hütöbárka űrtartalmához képest megállapítandó teljes mennyisége, és annak czukortartalma alapján akként szedetik, hogy a sörlé minden hektoliterje s a czukormérő minden foka után 16-Ij krajczár fizetendő. A termelt sörlé mennyiségének ily módon való megállapítása azonban különösen azokban a sörfőzdékben, melyekben nagy űrtartalommal bíró hütőbárkák vannak használatban, még a legszigorúbb eljárás mellett sem lehetvén teljesen pontos és megbízható, e czélra ugy a kincstár, mint a söripar érdekében más mérő edény alkalmazása vált szükségessé. A sörtermelés megadóztatása körül továbbá még az a hátrány is merült fel, hogy a vámvonalon át külföldre kivitt sörért, az annak termelése alkalmával beszedett adó nem teljes összegében téríttetik vissza, és ez által a sörkivitel fejlődése akadályoztatva van. A vámvonalon át kivitt sörért ugyanis adó vissza térítés Fejében, vagy a) tekintet nélkül a sörlé foktartalmára, melyből a sör készíttetett, minden hektoliter után 1 frt 50 kr.; vagy b) az illető sörfőzde által, a kivitel előtti utolsó hat hónapban termelt sörlé legkisebb czukortartalma szerint: minden hektoliter sör- és e czukortartalom minden foka után 16-1krajczár jár. A visszatérített fogyasztási adó az 1 frt 50 krt véve számítási alapul — 9 czukorfokú sörlének felel meg; minthogy azonban oly gyenge sör, mely 9 fokú vagy ennél még kisebb czukortartalommal bíró soriéból készíttetett, kivitelre alig forditható, és külföldre rendszerint erösebb sör vitetik ki, mint mely a belfogyasztás czéljára termelt sörlé legkisebb czukortartalmának megfelel, ennélfogva a kivitt sörért visszatéritendö adó annál kevésbé felelhet meg a termelése alkalmával beszedett adónak, mert az adó visszatérítés e módjánál, a megadóztatott sörlé mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerülő apadás sem jön tekintetbe. Szükségesnek mutatkozott tehát oly intézkedésekről gondoskodni, melyek lehetővé teszik, hogy a külföldre kivitt sörért az annak termelése alkalmával fizetett adó teljes összegében téríttessék vissza. Az érintett hiányok orvoslása iránt az osztrák kormánynyal folytatott tárgyalások eredményét képezi a vele egyetértőleg megállapított jelen törvényjavaslat. E javaslatnak czélja az : hogy egyfelől a termelt sörlé teljes mennyiségének pontos megállapítása és adó alá vétele biztosittassék, másfelöl pedig, hogy a külföldre kivitt sörért a termelésénél fizetett adó annak teljes összegében téríttessék vissza. Ezek után áttérek a törvényjavaslat részletes intézkedéseire. Az 1. §. a termelt sörlé mennyiségének biztosabb és pontosabb megállapítására külön mérő edények használatbavételének elrendelését engedi meg abban az esetben, ha azt a sörfőzde vállalkozója kéri, vagy ha az illető sörfőzdében alkalmazásban levő hütöbárka a sörlé mennyiségének biztos és pontos megállapítására alkalmasnak nem mutatkozik. E mérő edények általánosan kötelező alkalmazásától az okból véltem eltekinthetni, mert az nem mindegyik sörfőzdére nézve szükséges, s ugyanazért ama sörfőzdék vállalkozóit, kiknek KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. IV. KÖTET. 21
