Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-84. Törvényjavaslat, a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesitett szabályok némely határozatainak módositásáról

20 84. szám. 16. §. Az 1875. évi XXV. t.-cz. 14. §-a következőleg módosittatik : A lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések tulajdon-átruházásánál vagy szállitásánál ugy a tisztán belföldi, mint a bel- és külföldi forgalomban az e tekintetben fennálló törvény vagy rendeletek szerint kiállitandó marhalevelek bélyegkötelesek. Bélyegilleték fejében akár egy, akár több darabról állíttatik ki marhalevél, minden darab két évesnél fiatalabb marha vagy ló után 3 kr., minden darab két évnél idősebb marha vagy ló után 5 kr. s korukra való tekintet nélkül minden 10—10 darab juh, kecske vagy sertés után 5 kr. fizetendő. Tiznél kevesebb juh, kecske vagy sertésről kiállított marhalevél után, valamint a marhalevélben megjelölt juhok, kecskék és sertések számának tizzeli osztása esetén fenmaradó töredék után a teljes 5 kr. fizetendő. A marhalevelek csak bélyeges kincstári űrlapokon állíthatók ki, melyeknek alakját és kezelési módját, nemkülönben a marhalevelek érvényességének idejét s azt, hogy külföldi marhalevelek minő alakban fogadhatók el, a pénzügyminister s a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister rendeletileg állapítják meg. Ha a marhalevélbe jegyzett állatok darabszáma szerint fedezendő bélyegilleték többet tesz, mint azon bélyegérték, melyről a marhalevél szól, a fizetendő többlet a marhalevélre még a kiállítás előtt bélyegjegyekben felragasztandó, s minden bélyegjegy szines alsó része a kiállítás keltével és a kiállító nevével keresztülirandó. Hasonló módon rovandó le a külföldön kiállított s a belföldön elfogadhatóknak nyilvánított marhalevelek után járó bélyegilleték is, mielőtt a belföldön használatba vétetnének. Ezen marhalevelekre felhasználandó bélyegjegyek a kiállítás ideje helyett a használatba vételnek, illetőleg az azt megelőző bemutatásnak keltével s azon község elöljárójának nevével írandók keresztül, a mely községben használatba vétetnek. 17. §. Az 1880. évi LXV. t.-cz. 3. §-a következőkép módosittatik: A budapesti közraktárak által kiadott közraktári jegy és mindkét részének (árujegy—cedule — és zálogjegy—warrant) akár külön, akár együttes minden átruházása bélyegmentes, kivéve a zálogjegy (warrant) első átruházását; az arra adott kölcsöntől bélyegjegyben lerovandó 1 frt állandó bélyegilleték jár. 18. §. Az esedékessé vált illetéktartozások és bírságok biztositására és behajtására nézve az 1883: XLIV. t.-cz. határozatai irányadók, azzal a módosítással azonban, hogy az idézett törvény 55. §-ában az illetékekre vonatkozólag foglalt rendelkezések hatályon kivül tétele mellett mindazon illetékek, melyek az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 18. és 19. §-ainak rendelkezései szerint beállott esedékesség napjától számítandó további tizenöt nap alatt be nem fizettetnek, az egyénenként történő Írásbeli intés mellőzésével, végrehajtás (zálogolás és árverés) utján hajthatók be, mindazon esetekben, a melyekben a fizetési meghagyás kézbesítése az 1881: XXXIV. t.-cz. 16. §-a értelmében törvényesen eszközöltetett s az arra vonatkozó vétbizonyitvány (postafeladási vevény) a hivatalhoz beérkezett. 19. §. Mindazokban az esetekben, midőn a közvetlenül lerovandó illetékekre vonatkozó kiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával megállapíttatik, hogy az illetékek hibás kiszámi-