Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-84. Törvényjavaslat, a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesitett szabályok némely határozatainak módositásáról

18 84. szám. Az illetékköteles vagyon jövedelme a folyó illeték-egyenérléki tartozásért feltétlenül kezeskedik; az annak élvezetére jogosított személyre nézve beállott változáskor netán törlesztetlenül maradt tartozásért azonban csak annyiban kezeskedik, a mennyiben ez nem képez a folyó évet megelőző két évnél régibb hátralékot. 8. §. Az illeték-egyenérték 1888. évtől kezdve tiz évre való érvénynyel szabatik ki. Az illeték-egyenérték érvényessége tekintetében 1888. január hó l-jével megkezdett első évtizednek, valamint minden későbbi évtizednek leteltétől számított 90 nap alatt szabadságában áll az illetékkötelezett félnek új bevallást benyújtani s annak alapján a terhére előírásban levő illeték-egyenérték helyesbitését kérelmezni. Viszont a kincstár is jogosítva van minden évtized kezdetével akár egyes illetékkötelezett jogi személyekre nézve, akár általánosságban új bevallást elrendelni. Ha az illetékköteles fél a fentebb megállapított 90 nap alatt újabb bevallást nem nyújt be, akkor az évtized végével terhére előírásban álló illeték-egyenérték folytatólag további tiz évre érvényben marad. A kivetett illeték egyenérték jogossága és helyessége ellen az illetékköteles fél az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 29—36. §-aiban meghatározott jogorvoslatokkal élhet. A felebbezési orvoslatok kimerítése vagy azok elmulasztása folytán jogérvényessé vált illeték-egyenérték változatlanul fenmarad egész tiz évi időtartam alatt. 9. §. Oly esetekben, midőn a tiz évi időtartam közben valamely új illetékköteles jogi személy keletkezik, vagy midőn az ingatlan vagy ingó vagyon állagára nézve időközben változás merül fel, ez az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 26. §-a értelmében bejelentendő s a bejelentés alapján, figyelemmel a jelen törvény 6. §-ában foglalt határozmányokra, az illeték-egyenérték a tiz évből még hátralevő időre irandó elő, illetve igazítandó ki megfelelően. — Az új kivetés, illetve kiigazítás jogossága és helyessége ellen ugyancsak a törvényszerű jogorvoslatok vehetők igénybe. A jelen §., valamint az 5. és 8. §-ok értelmében történő új illetékkiszabások, illetve helyesbítések jogérvényessé váltáig — az utólagos kiegyenlítés fentartása mellett — a tényleg előírásban álló illeték-egyenérték folytatólag fizetendő. 10. §. Az illetéki díjjegyzék 86. tétele B. 2. h) pontjában a sorsjegyekre eső nyereményre nézve 6*A<>%-ban megállapított illetékmérv 10 százalékra felemeltetik. M. §• Ha a külföldön kibocsátott és kizárólag a külföldön fizetendő váltó a belföldön forgalomba hozatik, az ily váltótól, illetve annak belföldön történt minden meghosszabbításától, a váltóösszegnek minden 100 frtja után 2 kr. bélyegilleték fizetendő, a 100 írtnál kisebb maradványösszeg teljesnek vétetvén. — Ezt a bélyegilletéket a váltó forgalomba hozatala előtt, a bélyeg- és illetékszabályokban előirt módon bélyegjegyek használata által kell leróvni. Ha azonban a váltó valamely utólag rávezetett nyilatkozat folytán a belföldön fizetendővé válik, vagy a bíróság előtt használtatik, — valamint ha zálogjog szerzése végett bekebeleztetik, vagy előjegyeztetik, e körülmény beálltakor, iJletve a bíróság előtti használatot