Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-96. A pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium 1888. évi állami költségvetési előirányzata tárgyában

96. szám. 159 ezeknél fogva a bizottság az előirányzatot azzal ajánlja elfogadásra, hogy a kormány által a budapesti telefon-hálózatra nézve, s a jelentésben részletesen előadott intézkedés jóváhagyó tudomásul vétessék. Államvasutak. Eendes kiadások: XVII. fejezet. 8. czím. Mint már fent megjegyeztetett, a >m. kir. államvasutak*, a >m. kir. államvasutak gép-r gyára* és a > diósgyőri vas- és aczélgyár« czímeknél a bevételeknek nemcsak a kiadások fedezésére szükséges része, hanem az 1887. évben a pénzügyi tárczánál felvett üzleti felesleg is, tehát az összes bevételek ezen tárczánál szerepelnek. Ezen intézkedés az elszámolás egyszerűsítésével van főleg indokolva. Me&jegyzi azt is a bizottság, hogy a múlt évi jelentése szerint a kormány által kilátásba helyezett s a helyi érdekű vasntakról szóló 1880: XXI. t.-cz. módositását magában foglaló törvényjavaslat a kormány által beadatott s jelenleg már bizottsági tárgyalás alatt van. Az államvasutak saját vonalainak hossza tesz jelenleg 4,322-615 kilométert, az üzletbe vett idegen csatlakozási vonalak 8*577 kilométert, a saját számlára kezelt vicinális vasutak 136 974 kilométert s az önköltségek megtérítése mellett kezelt vicinális vasutak 752-977 kilométert, — összesen pedig 5,221-143 kilométer közforgalmú vonalat, a mi a múlt évivel összehasonlítva 131*415 kilométer növekedést mutat. A növekedés azonban tényleg 174 kilométer, miután 42*585 kilométer a vonalhosszak rectificatiója folytán elesett. Ezen kívül van ipar-vágány 24*888 kilométer saját és 45*898 kilométer idegen, összesen 70*786 kilométer. Az összes hosszból esik az állami vasutak vonalainak üzemi szempontból keresztülvitt osztályozása szerint: L/a osztályra 1,498*097 kilométer, 1/6 > . 1,137006 > II. > 504*265 > III. > 1,191-824 > helyi érdekű vasutakra . 889-951 > iparvágányokra . 70,786 > megjegyezvén, hogy az l/a osztályba azok a vonalak soroztattak, melyeken gyorsvonatok járatásával összekötött teljes forgalom (t. i. nappali és éjjeli szolgálat) tartatik fenn, — az l/ó osztályba azok a vonalak, melyeken teljes forgalom van, de gyorsvonat-közlekedés kizárásával (személy-, vegyes-, illetve tehervonatok) a II. osztályba tartoznak a kevesebb jelentőségű vonalak, melyeken csak vegyes vonatközlekedés tartatik fenn, de nappali és éjjeli szolgálattal, mig végül a III. osztályba azok a vonalak soroztattak, melyeknél éjjeli szolgálat nincs, s a nappali forgalom is mérsékeltebb gyorsaságú vonatokkal tartatik fenn. Az építés jellegének megfelelő osztályozás szerint pedig esik: első rangúakra . '. 3,780-788 kilométer, másod rangúakra 1,487-793 » harmad rangúakra 23*348 » A teljesítmények egybehasonlitását pedig a következő táblázatban mutatja ki a kormány: Fizető teljesítmény Az önköltségi teljesitménynyel együtt Vonatkilométer 1886. évben 15.426,982— 15.736,644 1887. „ 16.700,000 - 17.200,000 1888. „ 16.135,000 — 16.466,000 Elegytonnakilo méter 1886. „ 3,649.596,000 — 3,744.123,500 1887. „ 3,731.000,000 — 3,885.000,000 1888. „ 3,772.000,000 — 3,873.000,000