Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-95. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium 1888. évi állami kölségvetéséről

95. szám. 93 Fogalmazói ranggal fel volt véve 1887-re a szorosan vett Magyarországra nézve .. . 80, Horvát-Szlavonországra nézve pedig 15, tehát összesen ... .-'-.' 95. Ezek szerint tehát az 1887. évi költségvetésben pénzügyi titkári ranggal és illetménynyel nem volt felvéve 40 nyilvántartási biztos. Az 1888-ik évi költségvetéshez csatolt indokolásban az mondatik ugyan, hogy pénzügyi titkári rang és illetményekkel majdan csak 14, fogalmazói ranggal és illetményekkel pedig csak 90 nyilvántartási biztos lesz alkalmazva, ámde ez csak elvi kijelentés és azon időre vonatkozik, még pedig csak a szoros értelemben vett Magyarországra nézve, a midőn az idők folytán bekövetkezendő változások következtében az 1888. évi költségvetésbe a tényleges állapothoz képest előirányzott 28 pénzügyi titkár tényleg 14-re fog apadni s ennek folytán a 80 előirányzott fogalmazó nyilvántartási biztos létszáma 90-re fog emelkedni, mindig a szorosan vett Magyarországot értve, mert a nyilvántartási biztosok jövő létszámának ezen megállapítása a horvát-szlavonországi nyilvántartást egyáltalában nem érinti. C) Állami végrehajtók. E czímen a múlt 1887. évi költségvetés XVI. fejezet, 15. czíme 3. a) rovaton 145,000 frt volt engedélyezve, 1888-ra 134,660 frt vétetett előirányzatba és igy 10,340 frtnyi kevesebblet mutatkozik. Az állami végrehajtók száma: Magyarországban 171; Horvát-Szlavonországban 3.1 A főváros területén működő 13 végrehajtó fizetése egyenkint 700 frtban; ugyanezeknek és a fővárosban lakó más 5 végrehajtónak lakpénze 200 frtban állapíttatott meg. A többi állami végrehajtók évi fizetése 500 frt, évi lakpénze pedig 100 frt. A fővárosi végrehajtók mellett 13 becsüs neveztetett ki, kik közül 5-nek 500 és 8-nak 400 frt fizetése van, egyenként 100 frt lakpénzzel. Az állami becsüsök kinevezését szükségessé tette az 1883: XLIV. törvényczikk 53. §-ában a fővárosra nézve felvett kivétel, mely szerint a fővárosi lakosoknak a) közvetlenül lerovandó illeték-tartozásai, valamint b) más községekben (városokban) vagy kir. adóhivatalnál előirt, de behajtás végett a fővárosi kir. adófelügyelőhöz áttett hátralék-tartozásai kivétel nélkül állami közegek által hajtandók be. A tőrvény ezen rendelkezésének czélszerű foganatosithatása végett a fővárosi kir. adófelügyelőnél egy külön behajtási osztály szerveztetett s annak bocsáttattak rendelkezése alá az állami végrehajtó közegek. S minthogy a törvény 58. §-ának azon rendelkezése, hogy a zálogolás vidéken két, a fővárosban pedig egy becsüs jelenlétében eszközölhető, itt a fővárosban az általános viszonyoknál fogva legczélszerűbben csak ugy foganatosítható, ha e czélra bizonyos jártassággal biró és az eszközölt becslések hitelességeért bizonyos felelősség alatt is tartható közegek alkalmaztatnak; már az 1883. évi XLIV. t.-cz. életbeléptetése alkalmával, az állami végrehajtókkal egyszerre 1884. kezdetén (és csupán a főváros területére) becsüsök is neveztettek ki. A becsüsöket vidéken a községi elöljárók, többnyire az esküdtek sorából könnyen kirendelhetik a végrehajtó mellé, s ezt kötelességük is tenni, mert külön egyes községek és városok területére állami végrehajtói állás szervezve nincs. De Budapest főváros terjedelme,