Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 1 41, szám. Törvényjavaslat az öröklési jogról. ELSŐ CZIM. Általános határozatok. 1. §. A meghalt személynek (az örökhagyónak) vagyoni viszonyait tárgyazó jogai és kötelezettségei, a mennyiben nem voltak személyéhez kötve, az ő hagyatékát képezik. rtiA^-M^M S$/J> A hagyatékot mint egészet az örökös örökli. Több örökös (örököstársak) között a hagyaték mint egész, egyenlő vagy egyenlőtlen hányadokban oszlik meg. A hagyaték mint egész, vagy annak hányada, hagyomány tárgyául nem szolgálhat. 2. §. Az öröklés rendszerint az örökhagyó halálával nyílik meg. Az eltérő intézkedéseket a jelen törvény tartalmazza. 3. §. Öröklési joggal rendszerint csak az bir, a ki az öröklés megnyiltakor életben van. Az öröklés megnyiltakor már fogantatott méhmagzat, ha utóbb élve születik: ugy tekintetik, mintha az öröklés megnyiltakor már élt volna. 4 §• Ha nem bizonyítható, hogy több személy közül melyik halt meg előbb: azok egyidejűleg meghaltaknak tekintendők. 5. §. • Öröklési képességgel általában mindenki bir, a kinek szerzési képessége van. Az öröklési képesség az öröklési jog megnyíltának időpontja szerint Ítélendő meg; az örökség megszerzéséhez azonban szükséges, hogy az örökös az örökség elfogadásáig öröklési képességgel birjon. , 6. §. Az öröklési jogból mint érdemetlen ki van zárva: 1. a ki az örökhagyó ellen gyilkosságot vagy szándékos emberölést követett el, vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. II. KÖTET. 1