Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám 31 értendő, a kik az örökhagyó halálakor a megjelölt osztályhoz tartoznak, vagy vele a megjelölt viszonyban állanak. 197. §. Ha az örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül a szegények javára intézkedett: azon helynek szegényei értendők, a hol az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. Ellenkező kifejezett rendelkezés hiányában a rendelkezés tárgya az illető község hatóságának a szegények közt leendő kiosztás végett adandó át 198. §. Ha az örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül az egyház javára tett intézkedést: az alatt utolsó rendes lakhelyének azon vallásfelekezeti anya- vagy fiók-egyháza értendő, melyhez az örökhagyó tartozott. 199. §. Az előző 197. és 198. §§. esetein kivüL ha az örökhagyó valamely jótékonysági vagy más közhasznú czélra a jogositott jogi személy közelebbi meghatározása nélkül rendelkezett]: a mennyiben az örökhagyó utolsó lakhelyén oly intézet vagy egylet van, melynek feladatához a kérdéses czél előmozdítása tartozik, ezen intézet vagy egylet tekintendő részesitettnek; azonban azt, mit a végintézkedés folytán kap, az örökhagyó által kijelölt czélra tartozik fordítani Ha az örökhagyó utolsó lakhelyén ilyen intézet vagy egylet nincsen: az illető közigazgatási járásban, s ha itt sem volna, az illető törvényhatóságban levő intézetet vagy egyletet illeti a részesités. Ha az illető községben, járásban vagy törvényhatóságban több ily intézet vagy egylet van: a rendelkezés tárgya ezeket egyenlően megosztva illeti. Ha megfelelő intézet vagy egylet a törvényhatóság területén sincsen: ilyennek alakulásáig a rendelkezés tárgyának kezelése és az örökhagyó által rendelt jótékony vagy közhasznú czélra forditása az illetékes törvényhatóság közigazgatási hatóságát illeti. ÖTÖDIK FEJEZET. Az örökösnevezés. 200. §. Az örökösnevezéshez nem szükséges, hogy az örökhagyó azt, a kit örökösének kiváa tenni, végrendeletében kifejezetten örökösének nevezze, vagy hogy az »örökös* szót használja, hanem elégséges, ha az örökhagyónak örökösnevezésre irányuló akarata a végrendeletben egyébként kifejezve van. 201. §. Ha az Örökhagyó egy egyénnek ingóságait, más egyénnek pedig ingatlanait hagyta, vagy ha többeknek különösen megjelölt vagyontárgyakat (dolgokat, jogokat, összegeket) hagyott, melyek együtt a hagyatékot kimerítik: az illetők, a mennyiben a végrendeletből az ellenkező szándék ki nem tűnik, örököstársaknak tekintetnek, és pedig azon arányban, melyben a részökre hagyott vagyontárgyaknak az örökhagyó halálakori értéke a hagyaték összértékéhez áll. 202. §. Ha a végrendelet kifejezett örökösnevezést nem tartalmaz, és az örökhagyó a hagyaték nagyobb részéről oly módon intézkedett, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat különösen