Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

196 41. szám. maguk között az örökösödési hányadok arányában osztják meg. — A törvényjavaslat az előbb emiitett álláspontot tette magáévá azon ok miatt, mert az örökösödési hányadnak megfelelő megosztás az örökhagyó azon vélelmezett akaratán nyugszik, hogy feltehető, miszerint ha az örökhagyó ugyanazokat helyettesitette, a kiket örökösöknek nevezett, az örökösödési hányadot a helyettesítés hányadára is kivánta érteni. Ezen feltételezésnek azonban alapja dől meg akkor, ha az örökhagyó az örököstársakon kivül még más harmadik személyt is helyettesitett és ennélfogva ezen esetre inkább feltételezhető, hogy részint az örököstársak, részint ezen kivül álló egyének köréből vett helyettesitett örökösöket a helyettesítés által egyenlő mérvben kivánta részesíteni. A 216. §-nak első bekezdésében a további helyettesítéshez való jogosultság van szabályozva, mely további helyettesítési jogosultságot a végrendelkezési szabadság alig indokolható sérelme nélkül korlátozni nem lehet. Ugyanezen szakasz második bekezdése egy általánosan elfogadott helyes dispositiv szabályt állit fel, mert ha valaki végrendeletében egy és ugyanazon egyént részben örökösökül nevezett, részben egy másik örökösének helyettesitett, és azután azon egyénnek, a ki örökös és helyettes is egy személyben, további helyettest rendelt: akkor, — hacsak az ellenkező világosan kifejezve nincsen, feltételezendő, hogy a helyettesítést ugy az illető' egyén eredeti örökösödési hányadára, mint azon részre is kivánta érteni, melyet az illetőnek mint első sorban helyettesitett örökösnek szánt. A 217. §. azon eseteket szabályozza, a melyben a helyettesítés hatálytalanná válik. Azon rendelkezés, hogy a helyettesítés hatálya megszűnik akkor, ha a helyettesitett örökös előbb halt meg, semmint a helyettesítés esete beállana, illetőleg a helyettesitett örökösnek öröklési joga megnyílnék: a fentebb e részben már mondottakban találja indokolását. Ezen felül a 217. §. még azt rendeli, hogy a helyettesítés hatályát veszti akkor is, ha az örökös, vagy a mennyiben ez az örökség megnyílta után halt meg, ennek örökösei az örökséget megszerzik. Ezen rendelkezés által a törvényjavaslat eltér az osztrák polgári törvénykönyv 809-ik §-ának azon rendelkezésétől, melyben ki van mondva, hogy a helyettesítés az öröklési jog átbocsátását (transmissio) megelőzi; ugy hogy ha az első sorban nevezett örökös előbb hal meg, semmint az örökség elfogadása iránt nyilatkozott volna, az öröklési jog nem ennek örököseire, hanem a helyettesitett örökösökre száll át. Habár a törvényjavaslat (377. és köv. §-ai) az ipso jure öröklés elvét nem fogadja el, hanem az örökség megszerzéséhez az örökös elfogadási nyilatkozatát kívánja meg; mindamellett a 378-ik §. második bekezdésében azon szabályt állitja fel, hogy ha az örökös meghal, mielőtt a megnyilt örökség iránt nyilatkozott volna, az örökösnek ebbeli joga saját örököseire száll át. Azon fontos kérdés eldöntésénél, hogy az öröklési jog átbocsátásán és helyettesítésén alapuló jog közül melyik tekintessék erősebbnek, melyik előzze meg a másikat, figyelembe veendő, hogy az öröklési jog megnyílta által az örökös már jogot nyert az örökséghez, és ennélfogva azon gyakran igen esetleges körülmény miatt, hogy az örökség elfogadása iránt még nem nyilatkozott, és talán nem is nyilatkozhatott, az ő örököseit az öröklési jogból a helyettesitett örökös javára kizárni annál inkább méltánytalan volna, mert a helyettes-nevezés egyszerű lényéből alig lehet az örökhagyó azon szándékára következtetni, hogy ha az örökös az, a kit — s általa természetesen közvetve örököseit is — az örökhagyó első sorban kivánt részesíteni, előbb hal el, semmint az örökség elfogadása iránt nyilatkozott vagy nyilatkozhatott volna — ezen örökös örököseinek rovására a helyettesitett örökös részesittessék előnyben. Ennélfogva a törvényjavaslat az osztr. p. tkönyv idézett rendelkezésével szemben a porosz Landrecht (I. r. XII. ez. 462. §.), a szász polg. tkv. (2195. §.) és a Mommsen-féle tervezet (155. §.) tartalmazta s/.abályzáshoz annyival inkább csatlakozik, mert a törvényjavaslat 389. §-a jogot ad a helyet-