Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
V 41. szám. 181 tilos feltételhez kötött rendelkezést egészen semmisnek nyilvánítsa. Ugyanez áll a lehetetlen feltételre nézve is. Ha az örökhagyó Á-nak 1000 frtot hagyományoz azon feltétel alatt, ha a halálát követő évben a Duna kiszárad; ezen rendelkezését inkább lehet egy sikerületlen tréfának, mint komoly részesítési szándéknak tekinteni; és a törvényhozás alig.lehet jogosult arra, hogy a végrendelkezőnek ilyen lehetetlen feltételhez kötött rendelkezését önkényszerüen feltétlennek tekintse. Ugy a lehetetlen, mint a tilos feltételek eseteiben tehát helyesebben jár el a törvényhozás, ha az olyan végrendeleti intézkedést, a melynek hatálya valamely lehetetlen vagy tilos cselekménytől van függővé téve, semmisnek nyilvánítja; mint ha a végrendelkezönek feltételes akaratnyilvánítását mint feltétlent érvényben tartja. • Másként áll a dolog, ha nem a végrendeleti intézkedésnek hatálya, hanem a végrendeleti intézkedés hatálytalanná válta van valamely lehetetlen feltételtől, vagy a jog, vagy az erkölcsiséggel ellenkező cselekvénytől vagy mulasztástól függővé téve. Itt nem a végrendelkezönek akaratnyilvánítása, hanem ezen akaratnyilvánítás hatályának megszűnte lévén lehetetlen vagy tilos feltételhez kötve: mi sem áll útjában annak, hogy maga az akaratnyilvánítás érvényesnek, az akaratnyilvánítás hatályvesztését eredményező lehetetlen vagy tilos feltétel pedig nem létezőnek tekintessék. Ha az örökhagyó azt rendeli, hogy A. legyen örököse, ha csak a nap elhalálozása évében bolygó csillaggá nem változik, vagy ha csak B. az ő temetésének napján a várost fel nem gyújtja: ezen esetekben alig lehet kétség az iránt, hogy a végrendelkező B-t komolyan akarta örökösévé tenni, s a rendelkezésnek hatálytalanná váltára vonatkozó lehetetlen vagy tilos feltételt bátran lehet nem létezőnek tekinteni. A 171. §. tulajdonképen egy értelmezési szabályt állit fel, midőn a szász polg. törvénykönyv 2142. §-a alapján rendeli, hogy azon feltétel, mely a feltételesen részesítettet nevetség tárgyává tenné, az erkölcsiséggel ellenkezőnek tekintendő. A törvény nem tűrheti meg, hogy a végrendelkezési jogosultság arra használtassák fel, hogy a részesített az előszabott feltétel teljesítése által a gúny tárgyává váljék. Ha a végrendelkező egy fösvénységéről ismert embernek 10,000 frtot azon feltétel alatt hagyományozna, hogy udvarán egy húsz öl magasságú állványra egy arany borjut csináltasson, s haláláig naponta déli 12 órától 1 óráig mezítláb és hajadonfővel ezen arany borjú előtt térdepeljen: akkor a feltételt, melynek teljesítése a részesítettet megbélyegezné, az erkölcsiséggel ellenkező feltételnek nem tekinteni alig lehet. Egészen sajátszerű azon feltétel, a melyről a törvényjavaslat 17?, §-a rendelkezik. Azon feltétel megszabása, mely a részesítést a házasságra nem lépéstől teszi függővé, az erkölcsiségbe ütköző s ennélfogva tilos feltételnek nem tekinthető; miért is a törvénynek a tilos feltételekre vonatkozó rendelkezései ezen feltételekre ki nem terjednek, és tekintve azon álláspontot, a melyet a törvényjavaslat elfoglal, az ilyen feltételhez kötött részesítést semmisnek tekinteni nem lehet azért, mert az akaratnyilvánítás nem oly csélekvényhez vagy mulasztáshoz van kötve, a mely az erkölcsiséggel ellentétben áll. A házassági tilalmat tárgyazó feltételre nézve több törvényhozás külön intézkedéseket tartalmaz. így a házassági tilalom feltételét az osztrák ptk. 700. §-a, a porosz Landrecht I. r., IV. ez. 10., és 136. §-a, és az olasz codice civile 850. §-a nem létezőknek tekintik. A szász ptk. 2135. §-a, s lényegben egyezően a Mommsen-féle tervezet 105. §-a is a házasságra nem lépést tárgyazó feltételt, nem létezőnek, a hesseni javaslat 61. §-a ugyanezen feltételt törvényellenesnek nyilvánítja. A törvényjavaslat, tekintetbe véve a családi viszonynak állami szempontból való kiváló fontosságát és azt, hogy épen e miatt a törvényhozás nem nézheti közönyösen, hogy a yégrendelkezési szabadság a családalapításnak gátló akadályául használtassák fel; de tekintve azt is, hogy ezen önmagába véve az erkölcsiséggel nem ellenkező feltételt a most nevezett minőségű feltételek szabályai alá vonni nem lehet : törvényhozási szempontból alig mellőzhető