Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
41. szám. 149 korlátozással bírnak kötelesrészhez való igénynyel; a kir. leírat által törvényesített fiúnak elismert vagy örökbe fogadott gyermekét tehát épen nem, a királyi leirat által törvényesített gyermeknek kir. leirat által törvényesített gyermekét pedig csak akkor illeti a nagyatya után kötelesrész, ha az unokának saját atyja által való törvényesitésébe a nagyatya beleegyezett. Az, hogy a nőnek házasságon kivül született gyermekei a nő felmenői után kötelesrészben nem részesittetnek, feltűnő nem lehet akkor, midőn mint láttuk, több törvényhozás a házasságon kivül született gyermeknek és leszármazóinak csak az anya s nem egyszersmind az anyai rokonok után is ad törvényes örökösödési jogot. Nem mellőzhető e részben az sem, hogy jelenbeni hazai jogunk szigorú rendelkezésével szemben a törvényjavaslat a házasságon kivül született gyermek örökösödési jogának szabályozásánál úgyis elment azon határig, a melyen túl lépve könnyen a túlzás vádjával találkozhatnék. Az ellen, hogy örökbefogadás és kir. leirat által való törvényesités által a törvényes házasságból született leszármazók kötelesrészének csökkentésére könnyű alkalom ne szolgáltattassék, a családjog törvényhozási szabályozásáig a jelen törvényjavaslat életbeléptetését tárgyazó törvénybe fogván a megfelelő intézkedések felvétetni: e részben itten különös rendelkezéseket jelvenni szükségesnek nem mutatkozott. 87-88. §§. A leszármazók kötelesrésze, s az ugyanazokat megillető törvényes örökrész közötti -viszony követeli, hogy a leszármazók kötelesrészének kiszámításánál rendszerint a hagyatéki vagyonhoz hozzászámittassanak, s illetőleg a kötelesrészre jogosítottnak kötelesrészébe betudassanak azon előre vett értékek, a melyek a 46. és következő szakaszok szerint a leszármazók törvényes örökrészébe betudandók. A betudás tárgyát képező adományoknak a kötelesrész megszabásánál a hagyatéki vagyonhoz való hozzászámitását, s a jogosítottnak kötelesrészébe való betudását ugyanazon indokok támogatják, a melyek 46. és következő szakaszok indokolásánál felhozattak. Ha ugyanis a 46. és következő szakaszokban megjelölt adományozások olyanoknak tekintendők, a melyeket az örökhagyó leszármazóinak törvényes örökösödési részébe be kell tudni, mert ezen adományozások mintegy az örökségre adott előlegezéseknek tekintendők, s mert ha a leszármazók közötti egyenlő osztály igazságos követelménye igy hozza magával : akkor önként következik, hogy ugyanezen adományok a törvényes örökösödési résznek végrendelkezési intézkedés által el nem vonható hányadát képező kötelesrészbe is betudassanak, illetőleg a leszármazók által előre vett értékek a kötelesrész kiszámításánál a hagyatéki vagyonhoz hozzászámittass a nak; mert ha ezen hozzászámitás és betudás mellőztetnék, akkor a leszármazóknak egyenlő jogosultsága érzékenyen és méltánytalanul sértetnék meg. A 46. és következő szakaszok szerint betudandó adományoknak a hagyatéki vagyonhoz való hozzászámitását a 87. §. azon korlátozása rendeli el, hogy a kötelesrész kiszabásánál a 84. §. szerint számításba nem veendő leszármazó által kapott adományok hozzászámitás tárgyát csak akkor képezik, ha ezen leszármazóknak törvényes örökösödésre, illetőleg köteles részre jogosított további leszármazói vannak. Azon leszármazók ugyanis, a kik a kötelesrész kiszámításánál számításba nem vétetnek, a törvényjavaslat 8. és 13. §-ai szerint úgy lévén tekintendők, mint a kik az örökhagyót megelőzőleg haltak meg, a mennyiben törvényes örökösödésre vagy kötelesrészre jogosult további leszármazóik nincsenek, a kötelesrész megállapításánál egyáltalán nem jönnek tekintetbe; s ennélfogva az ilyen leszármazó által előre vett értékek a többi leszármazó kötelesrészének kiszámítása szempontjából a hagyatéki vagyonhoz hozzá nem számithatók. Ezen intézkedés alul azonban kivétel volt megállapítandó azon esetre, ha az ilyen leszármazó törvényes örökösödési részét meghaladó adományozásban részesittstett, a mely esetben a törvényes örökösödési részt meghaladó előre vett érték épen oly jelleggel birván, mint az ajándékozás: ezen többlet tehát a 67. §. indokolásánál kifejtett okokból a ha-
