Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

138 41. szám. megfelel?) örökösödési hányadban valóságos örökösnek tekintendő, a ki mint ilyen igényét örökösödési osztály utján érvényesítheti. A törvényjavaslat 70. §-a nem csalatkozik az utóbb emiitett törvényhozási munkálatok álláspontjához, hanem azt rendeli, hogy a kötelesrészre jogositott rendszerint nem a kötelesrész hányadának megfelelő örökrészt természetben, hanem a vagyon értéke után megállapítva és a hagyatéki terhek leszámítása után a kötelesrészt, illetőleg Jannak kiegészítését pénzösszegben követelheti. A törvényjavaslat ezen intézkedésének indokolására elég legyen kiemelni, hogy az örökösödési kérdések sokkal könnyebben és egyszerűbben rendezhetők, ha a kötelesrészre jogositott kiél égi ttetését pénzösszegben van csupán jogosítva követelni, mint ha örököstársnl lép be, s ezzel az örökségi osztálynak gyakran úgyis nehéz keresztülvitelét még bonyolultabbá teszi. Azon esetek legnagyobb részében, a melyekben a kötelesrész érvényesíttetik, a kötelesrészre jogositott vagy már életében nyert oly adományokat, a melyek a törvényjavaslat 46—50., 68. és 88. §-ainak rendelkezésénél fogva a kötelesrészbe betudandók, vagy pedig az örökhagyó végrendelkezésénél fogva részesül oly hagyományban, a mely kötelesrészének kiegészítő részét képezi. Igen természetes, hogy ilyen esetben a jogviszony sokkal könnyebben és egyszerűbben rendezhető, ha az örökösök azt, a mi a kötelesrészbez hiányzik, készpénzbeli egyenértékben elégíthetik ki, mintha az örökösök a kötelesrészre jogosítottat a kötelesrésznek gyakran igen kis hányadában örököstársul elfogadni, s vele e minőségben megosztozni kénytelenittetnek. E mellett kiváló figyelembe veendő, hogy a pénzösszegben kielégíthető, illetőleg kiegészíthető kötelesrész az örökhagyót végrendelkezési jogosultságában, vagyona sorsának szabályozásában, családja jövőjének berendezésében sokkal kevésbbé korlátozza, mintha a kötelesrészre jogositott természetbeni örökösödési részt követelhetne. Az elfogadott rendelkezés mellett a gondos családapa ingatlan vagyonát azon gyermekének vagy gyermekeinek, s oly osztályos rendelkezéssel kapcsolatosan hagyhatja, a mint az adott körülmények között legczélszerííbbnek tartja. Intézkedhetik, hogy azon gyermeke, kit a kötelesrészre szoritandónak vagy általában a törvényes örökösödési hányadnál kisebb mérvben részesitendőnek talál, pénzösszegben, ingó vagyonukkal, avagy bizonyos ingatlan vagyonnal elégíttessék ki. Nem kell attól tartania, hogy ha az e czélból hagyományozott összeg, ingóság vagy ingatlan az időközi vagyonszaporodás vagy értékváltozás miatt nem üti meg egészen a kötelesrészt, egész rendelkezése alapjában fog megingathatni az által, hogy kötelesrészre jogositott gyermeke a felosztható hagyatéki vagyontárgyak mindenikéből a kötelesrész hányadának megfelelő természetbeli osztályrészt fog követelni; mert ha elszámította is magát, vagy ha a vagyonállag és értékviszonyok változtak is, rendelkezése lényegében érvényben marad és a kötelesrészében megrövidített családtag csak azt követelheti, hogy az igazolandó megrövidítés a megfelelő készpénzbeli összeg kiszolgáltatása által orvosoltassék. A most kifejtettek annál inkább figyelembe veendők, mivel azon közvetítés, a melyet Mommsen tervezete (499. és 504. §-ok) tartalmaz, hogy t. i. a kötelesrészre jogositott, ha részére az örökhagyó hagyott valamit, csak pénzbeli kiegészítést, ha pedig semmit sem hagyott, a kötelesrész hányadának megfelelő örökösödési osztályrészt követelhessen, következetlenségénél fogva és azért sem fogadható el, mivel az ilyen rendelkezés a legkényelmesebb módot adná az örökhagyónak, hogy a legcsekélyebb összeg vagy értéktárgy hagyományozása által a törvénynek azon rendelkezését, mely a kötelesrészre jogosítottnak örökösödési részt kivan biztosítani, teljesen illusoriussá tegye. A fentebbiekhez hozzájárul, hogy a törvényjavaslat 67. §-ának rendelkezésénél fogva kötelesrész igen gyakran nem is a hagyatéki vagyon alapján, hanem az elajándékozott vagyonnak és a hagyatéki vagyonnak együttes mennyisége alapján szabandó ki. Itt már kézzel fogható, mennyivel egyszerűbb és könnyebb a pénzbeli kielégítés, mint a hagyatéki vagyonból kielégítendő, de azért mégis más vagyonállag alapján meghatározandó örökösödési hányad megállapítása.