Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
126 41. szám. illető örökös örökrészébe, tehát mennyi összeg erejéig tudandó az be az illető törzsnek osztályrészébe, a fentebbi példára alkalmazva, következő egyszerű számítással eszközöltetik: A tényleges hagyaték és a túladományban részesült örököstárson kivül a többi örököstársakat terhelő betudási érték összeadandó, a mi a fentebbi példában kitesz 28,000 frtot. Ezen összeg azután elosztandó a túladományban részesített örököstárson kivül a többi örököstárs együttes örökségi jutalékainak a fentebbi példában u /i & résznek számlálójával, vagyis 14-el és kijő 2000 frt, vagyis azon összeg, a mely a D. által előre kapott 7,000 frtból a hagyatékhoz hozzászámítandó és D., E. és F, unokák törzsosztályrészébe betudandó. Az 55-ik §. első bekezdésének rendelkezése már fentebb indokoltatván, ugyanezen §-nak azon rendelkezését, mely szerint a betudási értékhez az örökhagyó halálától számított 5 0 /» kamatok hozzászámitandók, indokolja az, hogy ezen naptól kezdve a hagyatékban bent levő vagyon haszonvétele is az összes örökösök közötti osztálynak képezi tárgyát. A kamatláb ugy itten, mint a törvényjavaslatnak basontermészettí többi rendelkezéseinél a pénz és gazdasági viszonyok figyelembevételével lőn ötszáztóliban megállapítva. 56. §. A leszármazó örökösökön kivül a többi örökösöknél, a felmenő és oldalági rokonoknál, úgy a házastársnál nem forognak fenn azon viszonyok, a melyek a leszármazó örökösök közötti betudási kötelezettség megállapításánál irányadóul szolgálnak. Olyan adományozások, a milyenek a leszármazó örökösnek örökösödési osztályrészébe betudandókul megállapittattak, a házastársnál épen nem, a szülőnél pedig csak legkivételesebb esetben fordulhatnak elő. Az oldalági rokonoknál megtörténhetik ugyan, hogy az örökhagyó az utána való törvényes örökösödésre hivatott oldalrokonok közül egyet vagy néhányat életében kiházasitási kedvezményben vagy önálló háztartás berendezése alkalmából ajándékozásban részesített; de mert ez mindennemű kötelezettség nélkül adatik és pusztán az adományozó jóindulatából származottnak tekintendő; az ilyen merően önkénytes ajándékozásokat korántsem lehet azonos jelentőségűnek tekinteni azon adományozásokkal, melyek a szülő által saját leszármazóinak a családi élet követelményei szerint és kötelességszerűen adatnak. Sőt épen azért, mert az oldalrokonnak s esetleg a felmenő rokonnak is adott ilynemű ajándékozások pusztán az ajándékozó jóindulatú elhatározására vezethetők vissza: felteendő, hogy ezen ajándékozásban való részesítés a megajándékozottat esetleg illetendő törvényes örökösödésre való minden vonatkozás nélkül tétetett. Ezért a törvényjavaslat 56. §-a megállapítja, hogy a leszármazó örökösökön kivül minden más törvényes örökös osztályrészébe csak azt tartozik betudni, a mit az örökhagyótól a betudási kötelezettség kikötését tartalmazó Írásbeli elismervény mellett vett kezeihez. A hol ily kikötés van, ott a betudási kötelezettség nem a törvény által vélelmezett alapon, hanem az érdeklettek megállapodásán nyugszik. A kikötés tekintetében Írásbeli elismervény alakszerűségének előírása azért mutatkozik czélszerünek, mert ez által az örökhagyó elhalálozása utáni bizonyításnak rendszerinti nehézségei lehetőleg mellőztetnek. 57. §. Ezen szakasz rendelkezése önként folyik azou vezéreszméből, a melyen a leszármazók közötti betudási kötelezettség nyugszik. A betudási kötelezettség megállapításának czélja az, hogy ez által a leszármazók törvényes örökösödési jogosultsága lényegben egyenlővé tétessék, miért is a betudás csakis a leszáramzó örökösöknek kell, hogy javára váljék. Ha a leszármazókkal együtt más törvényes örökös, az örökhagyó házastársa is örökösödik: az utóbbit holtig
