Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.
Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról
41. szám. 115 A semmis és hivatalból érvénytelenítendő házasság azon félre nézve, a ki a házasság megkötésétől az örökség megnyiltáig jóhiszemben lévén, az érvénytelenséget szülő házassági akadályokat nem tudta, az érvényes házassággal egyenlő joghatálylyal bír; és ennélfogva nem forog fenn semmi nehézség az iránt, hogy ennek törvényes örökösödési joga érvényre emeltessék. Valójában, az osztó igazsággal nem lenne összeegyeztethető, hogy ha valaki a létező házassági bontó akadály eltitkolásával megnősül, s elveszen egy nőt, ki az akadályról mit sem tud, ki neki évek hosszú sora alatt hűséges házastársa volt, ezen nő a törvényes örökösödésből kizárva legyen. Azon esetre azonban, ha az örökhagyónak érvényes házasságból való házastársa maradt hátra, és ennélfogva a házastársi örökösödési jog ezt illeti: utóbbinak mindenesetre erősebb joga előtt a vélt házasságból való házastárs öröklési joga háttérbe vonulni kénytelen. Azon esetre, ha az elhalt házastársnak, habár a másik házastárs által elkövetett házasságtörés, hűtlen elhagyás, élet elleni törés vagy bántalmazás alapján törvényes joga volt a végelválasztást, vagy a házasság érvénytelenítését kérni, de a végelválasztás vagy az érvénytelenítés az örökség megnyíltakor még jogerejű birói Ítélettel eldöntve nem volt: a törvényjavaslat 39-ik §-a, ha az elhalt házastársa a végelválaszlás vagy a házasság érvénytelenítése iránti keresetet haláláig meg nem indította, a túlélő házastársnak házastársi öröklési jogát fennállónak tekinti azért, mert ha oly körülmények forogtak is fenn, a melyek miatt az elhalt házastárs a végelválasztást, illetve a házasság érvénytelenítését kérni jogosítva lelt volna, de e jogával nem élt, nem mutatkozik özélszertínek, hogy csupán az örökösödési kérdés szempontjából az elhalt házastárs örököseinek jog engedtessék a házasság megtámadására és a házassági jogviszony bolygatására akkor, a midőn az esetek legnagyobb részében bizton feltehető, hogy az elhalt házastárs azért nem élt a törvény engedte jogával, mert a legtöbb nyíre igen kényes természetű kérdéseket a nyilvánosság elé vinni nem kívánta. Másként áll a dolog akkor, ha az elhalt házastárs a házasság érvénytelenítése vagy a fentebbi okokon alapuló végelválasztás iránt keresetét megindította s az halálakor még jogerejű Ítélettel eldöntve nem volt. Ezen esetben a fentebb jelzett okok nem forogván többé fenn, a túlélő házastárs házastársi öröklési joga megszűntnek tekintendő azon esetre, ha a házasság érvénytelenítésének vagy a végelválasztás megjelölt okainak esete tényleg fennforog ; a mi felett a bíróság akkor fog dönteni, a mikor a kérdéses örökjog érvényesítése czéloztatik. NEGYEDIK FEJEZET. A házasságon kiyül született gyermekeknek s ezek rokonainak rendkiyüli örökösödése. 40—43. §§. A házasságon kivül született gyermeknek az atya utáni örökösödését illetőleg a törvényhozások eltérő álláspontot foglalnak el. Azon törvénykönyvek, melyek a nemi közösülésből levont vélelemre alapított atyasági keresetnek helyet adnak, milyenek például az osztrák, zürichi, szász-freyburgi és schaffhauseni törvénykönyvek, a házasságon kivül született gyermeknek semmi örökösödési jogot nem adnak az apai hagyatékban, míg ellenkezőleg a Gode Napóleon, az olasz codice civile, Valais, Aargau és Neuchatel cantonok törvénykönyvei és a hesseni javaslat, melyek az atyasági keresetet vagy egészen kizárják, vagy pedig igen megszorítják, az atya által elismert házasságon kivül született gyermeknek jelentékeny örökösödési jogot biztosítanak, így például a franczia p. t. k. az atyai hagyatékból az atya által elismert gyermeknek, ha törvényes maradékokkal együtt örökösödik, egy harmad részét, ha az örökhagyó felmenő rokonával vagy testvérével örökösödik, felét; ha pedig távolabbi rokonokkal együtt örökösödik, háromnegyed részét adja örökségül annak, a mit kapott volna, ha törvényes gyermek lett volna (757. §.); ha pedig örökségképes rokonok nincsenek: akkor a törvénytelen gyermek az egész hagyatékban örökösödik (758. §.). Ennek körülbelül megfelelőleg van a házasságon kivül született gyermeknek az atyai hagyatékban való örökösödési joga a nauchateli p. tvkvnek 615. és 616. §-aiban és a valaisi p. tvkv. 784. és 785. §-aiban szabályozva. A hesseni javaslat 28—31. 15*
