Képviselőházi irományok, 1887. I. kötet • 1-40. sz.
Irományszámok - 1887-16. Törvényjavaslat, az állategészségügy rendezéséről
142 16. szám. esetleges betegsége konstatáltathassék; a vágatási biztos, illetőleg a szakértő állatorvos az állatot még a levágás előtt megvizsgálja, ez képezi az állatszemlét; de miután a betegség sok esetben az élő állaton nem állapítható meg, a vágatási biztos a már leölt, levágott állatot is megvizsgálja, ez képezi a vágási szemlét. Ez azon határvonal, a meddig az állategészségügyi rendészet teendője tart; mert mihelyest a levágott állat kijut a vágóhidból, vagyis a hús mészárszékekbe, szóval közfogyasztásra kerül, a további felügyelet a közegészségügyi törvény és szabályok értelmében történik. A 15. §. nem tartalmaz új intézkedést, hanem átveszi az 1874 : XX. törvény 26. §-át és átalánositja minden állatra; czélja ezen szakasznak ily utón is megakadályozni, hogy állati betegségek idegen állatok által be ne hnrezoltassanak. A 16. §. új intézkedéseket foglal magában, a mennyiben az 1874 : XX. t.-cz. 27. §-a a vendégfogadók tekintetében csak marhavész esetében rendelkezik; czélja azonnal szembeszökő, és abból áll, hogy a ragadós betegségek terjedése megakadályoztassák. A 17. §. egyező az 1874 : XX. t.-cz. 28-ik §-ával, csakhogy azzal van kiegészítve, hogy a vizsgálat a lovakra is kiterjesztetett. Ezen intézkedés szükségessége abban leli magyarázatát, hogy a tavaszi közös legeltetés előtt a lovaknál ugyanazon körülmények forognak fenn, mint a szarvasmarhánál; czélja lévén ezen vizsgálatnak az, hogy a netán beteg állat a közös legelőre való kihajtás előtt a csapatból eltávolíttassák és a betegségnek elterjedése megakadályoztassák. A marhahajtó utak kérdése, melyet a 18-ik §. érint, ma már a sürü vasúti hálózat következtében sokat veszitett jelentőségéből, mert állatok szállításánál is többnyire a vasút vétetik igénybe; mindamellett szükséges, bogy a kereskedésre szánt és gyakran a legtávolabb vidékeken összevásárolt marhák hajtás közben folyton ellenőriztessenek és szemmel tartassanak. Különben elvben ez az intézkedés már az 1874: XX. t.-ez. 29. §-ában benfoglaltatik. A gyepmesterségi szolgálattal, mely a 19. §-ban szabályoztatik, eddigi törvényeink nem foglalkoztak. Itt-ott az országban léteznek ugyan erre vonatkozó helyhatósági szabályrendeletek és a kihágásokról szóló 1879: XL. t.-cz. 124. §-a is javított a helyzeten, — a mennyiben az elhullott állatok elásatásáról inteakedik; — mindamellett állategészségügyi szempontból okvetlenül szükséges, hogy ezen kérdés is törvényhozási utón rendeztessék és ily módon eleje vétessék azon indolentiának, mely a dögöknek el nem takarítása körül tapasztalható. A házi állatok szálHtása legnagyobb részben vasúton és hajón eszközöltetik. Ezen körülmény tehát eléggé indokolja azt, bogy az állatszállításnál az állategészségügyi rendészet lelkiismeretes pontossággal kezeltessék, nehogy ezen közlekedési vállalatok legyenek legveszélyesebb elhurczolói a járvány ragálynak. Ee okbél a törvény 20. és 21-ik §-a nagy fontossággal bir. Ezea szakaszok és az 1874: XX. t.-cz. 30-ik §-ának ide vágó intézkedései között lényeges eltérés mutatkozik, a mennyibea jelen törvényben kimondatik, hogy a vasúti szemle, vagyis a marháknak egészségi tekintetben való megvizsgálása, csak egy izben, még pedig a felrakásnál történjék. Az egyszeri szemle indokolásául szolgáljon azon körülmény, hogy ez által a költségek felényire szállanak le és hogy a vasúton a fertőzés, különösen ha a szállító kocsik fertőtlenítése lelkiismeretesen eszközöltetik, ritkábban történhetvén, a szállítás által igényelt, többnyire rövid időtartam elején és végén való vizsgálat teljesen fölösleges és csak a forgalom bénítására szolgál. A felrakásnál való vizsgálatot indokolja azon körülmény, hogy a kereskedésre szánt marha (tehát az, a mely amúgy is kivált a forgalom tárgya s ez okból ragadós betegségek elhurczolására leginkább alkalmat szolgáltat), a vásártéren ugy is megvizsgáltatván, a lerakáskor teljesítendő vizsgálat veszély nélkül elmaradhat; továbbá a vasúti kocsik szabályszerű fertőtlenítését csak ugy lehet ellenőrizni és azt, hogy rosszul fertőtlenített kocsiban állat ne szállíttassák, csak ugy lehet megakadályozni, ha a kirendelt szakközeg a felrakásnál van jelen; s végre különösen, mert nekünk állatexportot kell szereznünk 8 ezért a nyugoti államoknak a hozzájok szállított állatok