Képviselőházi irományok, 1884. XXIV. kötet • 716-781. sz.
Irományszámok - 1884-723. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, „a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról” beadott törvényjavaslat tárgyában
16 723. szám. 723. szám. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, „a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról" beadott törvényjavaslat tárgyában. m A törvénykezési szünet intézménye nálunk az 1883: XXXIII. t.-cz. által lett behozva, melyhez képest az ország összes bíróságainál július és augusztus havában az ügyek rendes menete szünetelt. Ezen intézmény rövid tartama alatt czélszerütlennek bizonyult az elsőfolyamodású törvényszékeknél és járásbíróságoknál, a mint azt az igazságügyministeri indokolás is bővebben kifejtette. Ellenben a kir. itélö'-tábláknál és a magyar kir. Gurián, a hol a birák kizárólag az ügyek érdemleges eldöntésével foglalkoznak s a hol a jogtudomány fejlődésével igen czélszeríí, hogy szaktanácsok létezzenek, a törvénykezési szünet fentartása üdvös hatással volt és az ítélkezés egyöntetűségét és alaposságát tetemesen előmozdította. Ehhez képest az igazságügyi bizottság a hozzá utasított törvényjavaslatot, mely a törvénykezési szünet intézményét az elsőfolyamodású törvényszékeknél és járásbíróságoknál eltörli, s a kir. itélö'-tábláknál s a magyar kir. Curián némi — de czélszeríí — időmegtakarítással, illetve megrövidítéssel fentartja, általánosságban elfogadta s a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. A részletekre nézve az igazságügyi bizottság a következő módosításokat hozza javaslatba, nevezetesen: A törvényjavaslat 2-ik §-ának második alineája akkép volna szövegezendő: >A birák a törvényszünet lejártával kötelesek a bejelentéseket oly módon eszközölni, hogy a felebbviteli bíróságok működése a szüneti időt követő első héten teljes mérvben kezdetét vehesse.« Annak meghatározása ugyanis, hogy mely napon veendők át a kiosztott darabok, ugy a mint az eredeti javaslatban foglaltatik, inkább az ügyviteli szabályok körébe vagy az elnök teendőihez tartozik.
