Képviselőházi irományok, 1884. XXIV. kötet • 716-781. sz.

Irományszámok - 1884-762. Törvényjavaslat, a bortermelés és borkereskedés védelméről

226 752. szám. feljelentések folytán is — zaklatásoknak lennének kitéve, melyek még ha a vádak alaptalanoknak bizonyulnának is, — az illetőknek jó hírnevét, — mely pedig az üzleti világban nagy súlylyal bir — igen könnyen veszélyeztethetnék. A mesterséges bor készitését eltiltó törvény továbbá azért sem vezetne a várt eredményre, merí a külföldről, illetőleg Ausztriából behozott borok forgalma csakis egészségügyi szempontból lenne ellenőrizhető; másrészről külföldre kivitt boraink forgalma sem vehető felügyelet alá, illetőleg nem biztositható az, ha a belföldön még oly szigorú intézkedések által sikerülne is a gyártott borokat eltiltani, hogy külföldön jóhiríí boraink nevét föl ne használnák mindenféle készítményeknek magyar bor nevével való forgalomba hozatalára. Mindezen körülményeknek figyelembevétele után azon meggyőződésre jutottam, hogy a borgyártás eltiltása helyett inkább a borkereskedésben e visszaélések lehető korlátozása iránt kellene intézkedni és pedig annyival is inkább, mert ha a mesterséges bor az egészségre ártalmas anyagokat nem tartalmaz, — ha továbbá nyíltan mesterséges bornak jelöltetik meg és igy minősége iránt a vevő tévedésbe nem ejtetik, — ha végre a mesterséges bor is legalább oly adó alá vonatik, a mily adót a természetes bor fizet s igy ez utóbbival szemben adózási tekintetben előnyt nem élvez: akkor az ilyen mesterséges bor készítésének eltiltása felesleges. Ennélfogva hasonló elvek alapján, mint az 1884. évi április hó 21-én benyújtott s a >műbőrökről« szóló törvényjavaslat készült, >a bortermelés és borkereskedés védelméről* szóló mellékelt új törvényjavaslatot készítettem, kiegészítvén azt a jelesebb borvidékek és kiválóbb szőlőfajok jellegének megvédése czéljából a szükséges intézkedésekkel is. E javaslat főelvei a következők: a mesterséges bor csak ezen minőségének határozott megjelölésével hozható forgalomba; a bort oly vidék vagy oly szőlőfaj megjelölésével, a melyen az nem termett, illetőleg a melyből nem készült — forgalomba hozni tilos; a mesterséges bor készítése és árulása hatósági felügyelet alá helyeztetik; ugyanazon fogyasztási adó alá esik, mint a természetes bor; az egészségre ártalmas anyagoknak a borhoz, vagy mesterséges borhoz való hozzákeverése tiltatik; a törvény rendelkezései ellen vétők büntetése meghatároztatik, s végül a törvény hatálya — mivel az ipari és kereskedelmi szempontból közös ügyet szabályoz — Horvát-Szlavonországokra is kiterjesztetik. Az ezen irányelvek alapján készült törvényjavaslat egyes §-ainak indokolására a következőket van szerencsém előterjeszteni: 1. §• Az 1. §. tiltja a bornak vagy mesterséges bornak oly elnevezés alatt való forgalomba hozatalát, mely a vevőt a bor vagy mesterséges bor eredete, illetve minősége iránt tévedésbe ejthetné. Még pedig első sorban eltiltandó a mesterséges bornak természetes bor gyanánt való forgalomba hozatala, mely intézkedésnek czélja az, hogy a természetes bor termelőjét a mesterséges borok illetéktelen versenyétől megvédje, mert a bortermelő a bort rendszerint csak nagyobb fáradsággal és több költséggel állithatja elő, mint a borgyártó, meri továbbá a bortermelő a szőlőjét érhető elemi csapásoknak is ki van téve, sőt a phylloxera-vészszel szemben is tetemes költséggel kell védekeznie. De nemcsak a mesterséges bor versenyével szemben, hanem a borok jelzésével elkövetett visszaélésekkel szemben is igényelnek a termelők védelmet, s a törvényjavaslat 1. §-ának 2'ik és S-ik bekezdése az e részben szükséges intézkedéseket is magában foglalja. A második bekezdés szériát ugyanis „tilos bort oly vidék megjelölésével forgalomba hojBní, a mélyen az nem termett".