Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
668. szám. 53 Az ugyanezen czím >különféle kiadások*, rovata alatt az előirányzat keretén kivül utalványozott 4,502 frt 75 kr., erdőőri jelvények, nyomtatványok, esküminták beszerzésére; továbbá erdei kihágási ügyek tárgyalása, valamint az erdészeti szakvizsgák alkalmából fölmerült költségekre szükségeltetett, s az előirányzat nélküli bevételben, nemkülönben az erdőőri jelvények és nyomtatványok készletének értékében ellensúlyát találja. 10. czím. Állami lótenyés zintézetek. 1. rovat. Lőienyészintézeti központi igazgatás: megszavaztatott 26,134 frt — kr., utalványoztatott 40,274 > 20 > túlkiadás 14,140 frt 20 kr. Ezen túlkiadás a dologi kiadások >útiköltségek« és >vegyes kiadások* czímű tételeire esik s részben onnan eredt, hogy az intézeteknél tartott szemlék s vizsgálatok, továbbá a legénység ruházatához szükséges anyagnak és a kész ruházatnak átvétele alkalmából több útiköltség merült föl; más részben pedig az által idéztetett elő, mivel az intézetek folytonos gyarapodása és kiterjesztése folytán fölhalmozott teendők legyőzésére díjnokokat kellett állandóan alkalmazni; s végre, minthogy az országos lótenyésztés emelése körül tett szolgálatokért engedélyezett jutalmak is ezen rovatnál számoltattak el. 3, rovat. Ménesbirtok-gazdaságok: megszavaztatott 1.085,025 frt — kr., utalványoztatott 1.389,017 > 19 l A > túlkiadás 303,992 frt 19»/i kr. E rovatnál általánosságban megjegyzendő, hogy ezen túlkiadást egyrészt az idézte elő, hogy az 1885. évi átalános kiállítás alkalmával a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium, mint kezelője az állami méneebirtokoknak, nem mulaszthatta el, hogy azoknak mikénti kezelését a közönségnek be ne mutassa. E czélból a ménes-intézetek részéről külön épület állíttatott fel, s abban a ménes-gazdaságok terményei, a gazdaságoknál használt eszközök mintái és szakszerűleg összeállított adatai mutattattak be, melyeknek költségeiről a költségvetésben gondoskodói nem lehetett; továbbá résztvettek a gazdaságok ugy a hízómarha, mint a tenyészállatok kiállításaiban, természetesen mindenütt nagyobb mennyiségű állatokkal, mely részvétel tetemes költséget vett igénybe. Emelték a kiadásokat az egyes gazdaságoknál már megkezdett s félbe nem hagyható talajjavitási munkálatok, úgymint árko lások, alagcsövezések, melyeknek megtétele elmulaszhatatlan volt a birtokok jövedelmezésének biztosítása szempontjából. Ezen munkálatok végzésére s az ezek által nyert területek kellő mivelésére a kézi és igás erő szaporítása szükségeltetett, melylyel szükségképen ugy a cselédségnek, mint az igás- és haszonmarhának szaporítása is járt, de ez által viszont az ingó vagyon értéke is növekedett. Fölemlítendő továbbá, hogy Mezőhegyesen 3,000 kat. holdnyi terület, mely eddig bérben volt, az 1885-ik év őszén házi kezelés alá került és hogy ez azonnal kellőleg mivelés alá vétethessék, az igás erőt tetemesen szaporítani kellett; az erre fordított költség azonban szintén az ingó-vagyon értékének növekedésében találja fedezetét. Végre: hogy a fogarasi és bábolnai tehenészetek felfrisitése és kiegészítése czéljából nyugati szarvasmarha importáltatott, és hogy a kiállítás alkalmával tenyészkosok vásároltat-
