Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
668. szám. 51 Megtakarittatott pedig : a debreczeni gazdasági tanintézetnél 1,643 frt 56 kr a nagy-enyedi vinczellérképezdénél ..... 633 > 637* kr 2,277 frt 197* kr. marad túlkiadás mint fönt . . . 53,554 frt 34 kr. A gazdasági tanintézetek gazdaságai résztvettek az országos kiállításon rendezett időleges kiállitásokon is, nevezetesen az állat-, gyümölcs- és árpakiállitáson. Az ezen alkalomból fölmerült szállítási költségek, térdíjak és a kiküldött közegek útiköltsége előre nem számított kiadást idéztek elő. Ezenkívül a túlkiadás főbb vonásaiban a következő okokra vezethető vissza: a) A keszthelyi gazdasági tanintézet pénztárosa, mintegy 5,000 frt készpénz elsikkasztása után megszökött s minden nyomozás daczára ekkorig feltalálható s az okozott kár behajtható nem volt. Az ennek folytán beállott pénztári hiányt — nem lehetvén az intézeti pénztár folyó költekezéseit függőben tartani — pótolni kellett s a veszteség, mintegy 400 frt híjával, a rendes kiadások terhére leíratott, — az intézet rendes bevételei pedig csorbítatlanul a kincstárba be lettek szállítva. A nevezett intézetnél beállott túlkiadás túlnyomó részét ez idézte elő. b) A budapesti nemzetközi szarvasmarha-, juh- és sertéskiállitás kedvező alkalmat nyújtott egyes intézeti gazdaságok számára kiváló tenyészállatok beszerzésére; igy a keszthelyi intézet számára egy kos s egy nyugoti faj tenyészbika, a kolozsmonostori intézet számára 3 sertéskan, a kassai intézet számára egy tenyészbika s egy chinai faj sertéskan, a debreczeni földmives-iskola számára egy bika, 6 üsző szereztettek be. c) A tanintézetek gazdaságaiban mindinkább nagyobb tért foglal a jóminőségű gabonaés takarmány vetőmag termelése azon czélból, hogy alkalom nyujtassék gazdáinknak megbízható forrásból jutányos áron jóminőségű vetőmagot beszerezni. Ezen czél minél sikeresb megvalósithatása végett külföldi sörárpa tömegesen szereztetett be minden egyes intézet számára, mely kiadásról előre gondoskodva nem volt. d) A kassai intézetnél berendezett gazdasági szeszgyár fölszerelése 1885. évben lett befejezve. A gépek vételárának második felerésze, mintegy 7,000 frt s az építkezési költség 4,000 frt, — mely kiadásokról a költségvetésben előre gondoskodva nem volt, — 1885. évben egyenlittettek ki. Ugyanazon intézet földbirtokához bérbe vétetett egy 80 hold területű magán birtoktest évi 1,275 frt haszonbér mellett, egyrészt azért, hogy a szeszgyár számára szükséges nyersanyagot maga az intézet termelhesse; de másrészt azért is, hogy a földbirtok elérje azon területnagyságot, mely mellett a gazdasági szeszgyártás a törvényes adókedvezményben részesülhet. Ezen intézet rendes kiadásai között van elszámolva a szeszadó, a mely azonban inkább átfutó jellegű kiadás s kiegyenlítést nyer a szesz bruttó eladási árának rendes bevétel gyanánt történt elszámolása következtében a rendes bevételeknél beállott, mintegy 11,000 frt nagyobb jövedelem által. e) A liptó-ujvári földmives iskolánál 1883. évben épített borjuistálló és cseléd-lakház építési költségei tekintetében a végleges leszámolás 1885. évben ejtetvén meg, a munkakeresmény végrészlete — 1,545 frt — csak most egyenlittetett ki. Az iskola használatában levő fekete-vági kincstári rétek kellő kihasználása czéljáből, a fák és cserjék kiirtása után, gyökeres telkesítés vált szükségessé, mely czélra 1,360 frt fedezet nélküli kiadás fordíttatott. --'7
