Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

668. szám. 49nem voltak, noha azok költségeinek fedezéséről előre költségvetésileg gondoskodva nem lett, nevezetesen: a) a szentimrei földmives-iskola felállítása foganatba vétetett; a félévi haszonbérre és 27 tenyész-szarvasmarha beszerzésére mintegy 11,900 frt utalványoztatott; b) az istvántelki gyermekmenhely-kert telepének berendezése és fölszerelésére 4,800 frt állami segély utalványoztatott; c) a tejgazdasági felügyelőség működési köre jelentékenyen tágittatott. Az ország több részében alakultak tejgazdasági szövetkezetek, melyeknek megfelelő szervezése és az üzlet megindítása czéljából a felügyelő mellé segédmunkaerők alkalmaztattak. Jelentékeny résztvett ezen felügyelőség az országos kiállításban s a tejcsarnok berendezése és működésbentartása nem várt kiadást vont maga után; d) az Összes gazdasági tanintézetek és földmives-iskoláknál ösztöndíjas gyakornoki állomások szerveztettek oly czélból, hogy az ilykép kiképzett egyének a tanintézeteknél üresedésbe jövő, illetőleg újból felállított intézeteknél szervezendő állomásokon alkalmaztassanak. Hasonló ösztöndíjak engedélyeztettek végzett gazdák részére az állatorvosi tanintézeti tanfolyam elvégezhetése czéljából, mely intézkedések az e czélra rendelkezésre álló hitellel szemben jelentékeny túlkiadást okoztak; e) a gazdasági szakirodalom terén nyilvánuló lendület nagyobb mérvben tette szükségessé a szaklapok segélyezését, tankönyvek és szakművek kiadásának gyámolitását. 3. Kultúrmérnöki intézmény. Ez intézmény folytonos terjedésével karöltve jár ideiglenes munkaerők s a rétmesterek létszámának szaporítása, az öntözési és lecsapolási munkálatok vezetésével megbízott mérnököknek folytonos kiküldetése, a mi ideiglenes munkadíjakban, műszereknek, rajzeszközöknek és irodai szerelvényeknek beszerzésénél és útiköltségekben jelentékeny többköltséget idézett elő. A rétmesterek létszámának növekedése, a kassai rétmesteri iskola fentartási költségeit s a téli munkaszünet alatt élvezett segélydíjait emeli. A kultúrmérnöki intézménynek oly lényeges tényezői a rétmesterek, hogy azokat az ügynek állandóan megnyerni elodázhatían kötelesség volt. E czélból küiön nyugdíjalap létesíttetett oly módozatok mellett, mint a néptanítók nyugdíjalapjánál törvényesen fennáll. Számítás szerint a rétmesterek díjfizetése fedezni fogja az alapszabályszerű nyugellátásokat, mindazonáltal, hogy az alap, — mely a magyar földhitelintézet kezelése alatt áll és 1885. év végévei 5,500 frt tőkével rendelkezett, — épen kezdetben lehetőleg megerősödjék, a minister úr — az előirányzaton kívül —• 2,000 frt állami segélyt engedélyezett 1885-ben az alap részére s e segélyezést lehetőleg még néhány éven át ismételni szándékozik. A jelzett okok a kultúrmérnöki intézménynél 13,247 frt 56 V* kr. túlkiadást idéztekelő. 4. Állattenyésztési rovaton mutatkozó 105,071 forint 24 krnyi túlkiadás inkább átfutó jellegű, mert ezen hazai és külföldi tenyészállatok beszerzésére fordított kiadási többletet nagyrészben compensálja a tenyészállatok eladásából a »Rendes bevételek* VII. fejezet, 2. czíme, 1. rovata alatt elért 90,000 frtot meghaladó nagyobb bevétel. Különösen nagy súly fektettetett a külföldi jelesfajú tejelő marhaimportra, mely terjedelménél fogva minden előbbi importot jelentékenyen túlszárnyalt. Közvetlenül külföldről importáltatott 1885. év folyamán 322 darab nyugoti faj szarvasmarha, egészben 104,020 frt 91 kr. kiadással, mely kiadás a külföldi szállításra eső mintegy 6,800 frt költség hiányával a kincstárnak vissza fog térülni, de ezen visszatérítésből 1885. évi rendes bevételként csak 42,422 frt 71 kr. számoltatott el, a többi 1886. és részben csak 1887-ben válik esedékessé s ezen években fog elszámoltatni, s igy ha az egész eladási ár az 1885. évi szolgálat javára vétetett volna bevételi előírásba; akkor a rendes bevételek többlete mintegy 40,000 írttal haladta volna meg a túlkiadást. KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XXII. KÖTET. 7