Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-698. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. t.-cz. némely intézkedésének módositásáról” beadott törvényjavaslatra

698. szám. 355 Az igazságügyi minister úr által beadott szövegre nézve a bizottság azt a változtatást hozza javaslatba, hogy az illetlen magaviselet esetében a pénzbírságot a rendreutasitás előzze meg s hogy a pénzbírság, mely gyakran az első tüz hevében mondatik ki, sok esetben a felsőbb hatóság által emeltetik, csak a jogerőre emelkedés után legyen végrehajtható. A második intézkedés vonatkozik annak az anomáliának megszüntetésére, mely az ügyvédi rendtartás 105. §~ának szerkezete mellett beállott, midőn a fegyelmi bíróság egy különben teljesen korrektnek ismert ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától kénytelen volt felfüggeszteni oly vétség miatt, mely sem hivatását, sem társadalmi állásának tekintélyét nem érintette. E tekintetben a törvényjavaslat 4. §-a helyett az igazságügyi bizottság új szövegű §-t ajánl a t. háznak elfogadás végett, melyben azon elvek mondatnak ki, hogy a felfüggesztés oly bűntett vagy vétség esetén mondandó ki az ügyvéd ellen, melyekre nézve a büntető törvénykönyv hivatalvesztést rendel mint mellékbüntetést, vagy melyek nyereségvágyból követtettek el, vagy végre, melyekben a fegyelmi biróság a felfüggesztést különös okoknál fogva alkalmazni jónak találja, mint pl. a közerkölcsiségbe ütköző botrányos magaviselet stb., ha a bűnügyi jelleg is fenforog. Végre még 5-ik §-ként az igazságügyi bizottság fentebbi intézkedéseknek visszaható erőt is kivan tulajdonítani azokra az esetekre nézve, a melyekben jogerejű határozat még nem hozatott. Ez elveknek megfelelő újabbi szövege az illető §-oknak igy hangzanék: 2. §. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 67. §-a helyett: A bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek 10 írttól 100 frtig terjedő pénzbirsággal fenyíthetik valamely fél képviseletében megjelenő ügyvédet: a) ha üléseikben vagy az előttük folyamatban lévő tárgyalásnál sértő kifejezéseket használ; b) ha olyan magaviseletet tanusit, mely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik és az előrebocsátott rendreutasitás foganat nélkül marad. Ezen rendbüntetés ellen a bíróságoknál egyfokú-, közigazgatási hatóságoknál pedig a fenálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelő fokozatos felebbvitelnek van helye. A jogerejtíleg kiszabott bírságot a kiszabó biróság vagy hatóság hivatalból hajtja be s szolgáltatja át az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 106. §-a szerint megjelölendő czélra az illető ügyvédi kamarának. Ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetésen felül az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a alkalmazásának kizárásával a biróság vagy közigazgatási hatóság intézkedik a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt. 3. §. Második sorban >vagy< szó után jön >abban«, a többi szöveg marad. 4. §. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 105. §-a helyett: A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti: a) ha bűnügyi vizsgálati fogságban van; b) ha a büntető biróság által ellene olyan bűntett miatt, melyre a büntető törvénykönyv szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés van megállapítva vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott vádhatározat jogerőssé vált; 45*