Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-694. Törvényjavaslat, a Szent-Annától-Kisjenőig vezetendő helyi érdekű vasut engedélyezésére vonatozó felhatalmazás tárgyában
322 694. szám. hozási tárgyalása következtében nagyobb időveszteséget szenvedjen, mi mellett még az is megtörténhetnék, hogy az engedélyezési feltételek megállapítása a törvényhozási előterjesztés előkészítése és tárgyalása hosszabb időt venne igénybe, bogy sem a benyújtandó engedélyezési törvényjavaslatnak törvényerőre emelését még a jelen ülésszakban *biztosan kilátásba lehetne venni; mindezeknek figyelembevételével a kormány abban állapodott meg, hogy a szóban forgó Összekötő vonalnak engedélyezésére, — az engedélyezési feltételek utólagos bejelentésének kötelezettsége mellett — a törvényhozástól felhatalmazás eszközöltessék ki, mely eljárás különben hasonló esetekben még azon okból is czélszerú'bbnek látszik, mert az engedély-okmány beczikkelyezése esetén annak idővel szükségesnek mutatkozó minden, még oly csekély jelentőségű módosítása is csak törvényhozási utón eszközölhető. Midőn az ez irányban előkészített törvényjavaslatot a t. képviselőháznak tisztelettel bemutatnám, még a következőkre kérem föl a t. képviselőház figyelmét. A tervezett összekötő vonal építési hossza az engedélyt kérő vasut-társaság által 22-165 kilométerrel; — tényleges építési költségepedig a forgalmi eszközök nélkül, de hat havi építési időtartamra számított időközi kamatokkal együtt 382,416 frt 25 krral, vagyis kilométer.enkint 17,253 frt 15 krral, tehát elég mérsékelten vétetett fel. — Közbeneső állomás az egész vonalon csak egy terveztetik Edelspacher és Csernovits-Simánd községek mellett. A vasút építési költségeihez Arad megye közönsége közmunka-alapja terhére 30,000 írttal, Edelspacher és Csernovits-Simánd községek pedig sajátjukból 20,000 írttal a fond perdu járulnának hozzá, — a további költségszükségletet pedig a vasut-társaság saját erejéből szerzi be, s illetőleg a régi vonalak építési tőkéinek közel egy millió forintra rugó készpénzmaradványából fedezi. A vasút mielőbbi kiépítése egyaránt fontos az engedélyt kérő vasút-társaságra és Arad megyének e vasút által átszelendő vidékére nézve, mert mig a vasut-társaság ezen Összeköttetéstől várja az eddig üzleti hiánynyal küzdő kétegyháza-kisjenői vonalának jövedelmezővé tételét, addig Arad megye közönsége ezen összekötő vonal segélyével végre azon helyzetbe jutand, hogy Kisjenő és vidékének az év legnagyobb részében járhatlan közlekedési útjait a kőanyagnak olcsó beszerzése és szállithatása folytán jó karba helyezheti. Végre az sem kicsinylendő előny, hogy Kisjenő és vidéke a megye központjával, Araddal, részint közvetlen, részint pedig közelebbi összeköttetést nyer. A m. kir. államvasutak érdekei az összekötő vonal kiépítése által csak annyiban érintetnek, hogy a Kőrös mentéről jövő és Békés vármegyébe vagy tovább feladásra kerülő fa- és kőszállitmányok ezentúl nem fognak Aradon át szállíttatni, hanem Szent-Anna-Kisjenőu át irányittatnak majd Kétegyházára, — azonban az ezen forgalom-elterelésből a m. kir. államvasutak arad-kétegyházai 41 kilométer hosszú vonalára háramolható veszteség sokkal csekélyebb, hogysem e miatt a kő- és fában szűkölködő Csanád, Békés, Csongrád stb. vármegyéket, úgyszintén Arad vármegyének illető vidékét a reájok nézve előnyös vasúti összeköttetéstől elütni indokoltnak mutatkoznék. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a t. képviselőházat, miszerint az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 5 1887. évi márczius hó 20-án. Baross Gábor s. k., kösmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisíer.
