Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.

Irományszámok - 1884-693. A pénzügyi bizottság jelentése, „a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak katonai ellátásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

693. szám. 315 a bizottság itt kifejezett nézetével ellenkezésben nem áll, és igy a felmerült aggodalom abban támogatást nem talál, — a bizottság külön intézkedésre okot nem lát. A másik kérdés arra vonatkozik, hogy milyen mértékben birjon a törvényjavaslat vissza­ható erb'vel? A törvényjavaslat 34. §-a szerint nem terjed ki: 1. azon özvegyekre és árvákra, kiknek férjeik, illetve atyjuk a törvényjavaslat törvényre emelkedése idején már nem élt; % azon Özvegyekre és árvákra, kiknek férjeik, illetve atyjuk ezen törvény életbeléptekor még élt ugyan, de már tettleges szolgálatban nem állott. A törvényjavaslat tehát az özvegyeknek és árváknak két kategóriáját állítja fel, melyeket egészen egyforma sorsban részesít. Ámde a bizottság ezen két kategória között az ellátási igényre nézve lényeges különb­séget lát. Mig az első kategóriájú Özvegyek és árvák ellátásukat egy olyan időben nyerték, midőn még más szabályzat nem létezett mint a régi, és igy ezen törvényjavaslat érvényre emelkedése napján ezekre nézve már bevégzett tényeket talált, melyen most utólag az új sza­bályok szerint változást tenni nem volna egyéb, mint azokat egy soha nem remélt kegyado­mányba részesíteni, mi az államra egy ismeretlen, de mindenesetre oly súlyos terhet róna, melyet annak jelenlegi pénzügyi helyzete meg nem engedhet; — addig a második kategóriába tar­tozó özvegyekre nézve ezen törvényjavaslat érvényre emelkedése idején ily bevégzett tényt nem talál, azoknak ellátásra való igényeiket a régi szabályok szerint megbírálni, — mikor már újabb, kedvezőbb szabályok érvényben vannak, valóban méltánytalanság volna, mely annyival inkább kirivó színben tűnik fel, a mennyiben a polgári hivatalnokok nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. t.-cn. az életbelépése idejekor már nyugalmazott hivatalnokok özvegyeire és árváira nézve kivételt nem tesz. A bizottság tehát ugy méltányossági mint humanitási, sőt igazsági szempontokból is óhaj­tandónak találja, hogy ezeu törvényjavaslat kedvezményei a második kategóriában foglalt özve­gyek és árvákra nézve is kiterjesztessenek; azonban belátja a bizottság, hogy ez irányban csak akkor javasolhatná a törvényjavaslat megváltoztatását, ha egyrészt mindazon adatok, melyek­ből megítélhetné, hogy ilyen intézkedés által milyen teher háramolnék az államra, előtte feküd­nének, másrészt, ha ezen irányú változásra nézve a törvényjavaslat termeszeiénél fogva kormányunk és a lajthántúli országok és tartományok kormánya között megállapodás jönne létre. Es mert ugy a szükséges adatok átvizsgálása, valamint a jelzett egyetértés a két kor­mány között előreláthatólag huzamosabb időt venne igénybe, — másrészt a bizottság nagy súlyt fektet arra, hogy ezen törvényjavaslat, mely valósággal hézagot pótoland, mielőbb életbe lépjen, — és óhajtásai későbben is törvény-novella utján érvényesíthetők leszoek: a bizottság most nem javasolja a törvényjavaslat idevágó intézkedéseinek módosítását, — hanem a kormány hozzájárulásá­val a következő határozati javaslat elfogadását ajánlja a t. háznak: A kormány utasittatik: kezdjen tárgyalásokat a monarchia másik államának kormányával oly czélból, hogy azon esetre, ha ez áltál az állami kincstárra túlságos teher nem háramolnék, az ezen törvény­ben foglalt kedvezmények kiterjesztessenek ezen törvény létrejöttekor már nyugdíjazott azon tisztek özvegyei és árváira is, kik tettleges szolgálatuk ideje alat megnősültek. Ezen kérdéssel kapcsolatosan a t. ház által a pénzügyi bizottsághoz utasított kérvé­nyek, úgymint: 1. Duka Ferencz és társainak, % a Zágrábban lakó katonatiszti özvegyek és árvák, 40*

Next

/
Thumbnails
Contents