Képviselőházi irományok, 1884. XXII. kötet • 666-706. sz.
Irományszámok - 1884-668. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1885. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
122 668. szám. b) rovat. A telepitvényesek által fizetendő vételárak és kamatok (hátralékokkal együtt): előirányoztatott 1.012,000 frt — kr., előiratott 869,051 > 96 > kevesebb bevétel .""! . . . . . . . 142,948 frt 04 kr. Ezen kisebb bevétel indokolásául közli a minister úr, hogy az 1885. évben leszállott gabnaárak miatt nem érezte magát indíttatva az amúgy is sok nehézséggel küzdő telepitvényesek lejárt hátralékát, közigazgatási végrehajtások teljes szigorának alkalmazása által beszedetni. c) rovat. A maradvány- és irtványföldek váltságdijai: előirányoztatott 111,435 frt — kr., előiratott 70,452 > 88 > kevesebb bevétel . . . . . . . . \ 40,982 frt 12 kr. Részben annak tulajdonítandó, hogy a szegedi jószágigazgatósági kerületben az aldunai községekre előirányzott 70,000 írtnak csak egy része folyhatott be, mert az e vidékre telepitettek az árvíz által ott okozott gyakori károsítások miatt, más területekre lettek telepítve, s így a földek a kincstár birtokába visszaestek; másrészt pedig onnan ered, hogy több területnek birtokviszonyai rendezés alatt állanak. 3. czím. Állami előlegekből: előirányoztatott 950,000 frt — kr., előiratott kamatok fejében . 44,962 frt 02 kr., I lerovatott a tőkehátralékok ra 369,496 > 697* > |414,*58 > 717* > kevesebb bevétel 535,541 frt 287« kr. Ezen kedvezőtlen eredmény a következő körülményeknek tulajdonítandó: a) Temes és Torontál megyék kölcsöneiből az előirányzatba felvett összeg beszedhető nem volt, minthogy most már csak a legvagyontalanabb községek vannak hátralékban s ezektől a tartozások behajtása nagy nehézségekkel jár és kellő eredményre nem vezet; igazolja ezt azon körülmény, hogy több torontálmegyei telepes község feloszlott, melyeknek 5,569 frt 37 krnyi tartozását mint behajthatatlant törülni kellett. Nem volt beszedhető továbbá a Móriczföldközségi iskolakölcsön hátralékából előirányzott összeg sem; mert az iskola időközben államosittatott s az iskola épület a kölcsön compensatiója fejében a közoktatásügyi tárcza tulajdonába vétetett, s ennélfogva az egész hátralék ez utóbbi tárczához utaltatott át. — Végül Stomfa község az iskolakölcsönéből 1885. deczember hóban esedékes volt 2,000 frtnak törlesztésére egy évi halasztást nyert. b) A beregmegyei tiszaszabályozási társulat, a részére megszavazott 2.300,000 frtnyi kölcsönből az 1 300,000 frtnyi 2-ik részletet még nem vévén igénybe, az ebből levonandó kincstári tartozása sem folyt be. c) A tiszai VI. folyamosztály 2-ik építési egyletével a leszámolás folyamatban van. d) Az egyes megyéknek a közmunkaváltsági alapból való megtérítés kötelezettsége mellett adott kölcsönök befizettettek, a még fönmaradt inségkölcsönöknél mutatkozó visszamaradás a mostoha mezőgazdasági viszonyokban rejlik, melyek méltatása elől a kincstár nem térhetvén ki, a behajtás körül is enyhébb eljárást alkalmaz, annál is inkább, mert — mint az a) pont alatt is már érintve volt -- a követelések most már csak a legszegényebb községek irányában állnak fönn. A legkedvezőtlenebb befizetési eredmény mutatkozik Bereg, Temes, Torontál és Zemplén megyékben, melyek különféle csapásokkal sújtott községei mindennemű inségkölcsönöknél érdekelvék. t
