Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.

Irományszámok - 1884-662. A pénzügyi bizottság jelentése, „a vasuti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875:XX. törvényczikk némely határozmányainak módositásáról” czímű törvényjavaslat tárgyában

326 662. szám. 3. §. Az 1875 : XX. t.-cz. 6. §-a következőkép módosittatik: E törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg: a) a királyi udvar; b) a közös hadseregnek (tengerészetnek) és honvédségnek a szokásos katonai szállitási okmányok mellett eszközölt személy-, gyorsárú és teherszállitmányai; c) a vasúti és hajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül saját építkezéseikhez, a vállalat tárgyainak kiépítéséhez vagy fentartásához, vagy végre mint a vasúti s illetőleg hajózási üzletükhöz tartozókat saját vasúti vagy hajózási állomásaik egyikéről a másikra szállítanak; ellenben nem terjed ki a mentesség azon javakra, melyek, habár a vállalat tulajdonát képezik is, de szorosan véve nem a vasúti vagy hajózási vállalat üzletköréhez tartoznak; d) a közúti vasutak; e) a főváros és határának egyes részei között a személyszállítást közvetítő gőzhajók és vasutak; f) azon révek, a melyeknél a révközlekedés gőzerővel tartatik fenn. 4. §. Ha a hajózási szállítás nem rendes, közzétett díjak, hanem külön egyezményi összeg mellett történik, a hajózási vállalat tartozik az 1875: XX. t.-cz. 8. §-ában meghatározott 14 napi határidőn belül a kikötött szállitási díj után az ezen törvény 2. §-a szerint járó adót az állampénztárba beszolgáltatni s legkésőbb 3 hó alatt az adó alapjául szolgáló egyezményi összegek tételenkinti kimutatását is a pénzügyminister által kijelölendő pénzügyigazgatóságnak beküldeni. 5. §• A vasúti és hajózási vállalatoknak oly saját szállítmányainál, melyek a fentebbi 3. §. szerint az adó alól mentesítve nincsenek, a 2. §. szerint járó szállitási adó alapját a saját könyveikben netalán külön kitüntetett szállitási díj, ha pedig ily szállitási díj külön kitüntetve nincsen, az önköltségi tételek képezik, — s a vasúti és hajózási vállalatok az 1875: XX. t.-cz. 8. §-ának megfelelőleg a saját könyveikben felszámitott szállitási díj vagy az önköltségi tételek alapján tartoznak az ezen törvény 2. §-a szerint járó adót az állampénztárba beszolgáltatni s a szállítmányokat nemenkint és mennyiségenként a szállitási útnak s az önköltségi tételeknek megjelölése mellett legkésőbb három hó alatt kimutatni. 6. §. Külföldi hajózási vállalatok a magyar korona területén eszközölt személy- és áruszállításokért a szállitási adót szintén megfizetni kötelesek. Ha a külföldi vállalatnak a magyar korona területén képviselője s az 1875 : XX. t.-cz. 3. §-a értelmében bemutatott díjszabályzata nincs, a szállított árúnak belföldön lakó feladója vagy átvevője tartozik a szállitási adót esetenkint lefizetni. E végből a feladástól vagy az átvételtől számítandó legkésőbb 24 óra alatt tartozik a feladó vagy átvevő az árú nemét és mennyiségét, a magyar korona területén belől eső szállitási utat és az ezen útrész után esedékes szállitási díjat — az e czélra kirendelt pénzügyi közegnek, vagy ha ily pénzügyi közeg kirendelve nincs, a községi elöljáróságnak esetenkint bevallani s a 2. §. szerint járó szállitási adót az ez által kijelölt közpénztárba befizetni. /