Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.
Irományszámok - 1884-662. A pénzügyi bizottság jelentése, „a vasuti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról szóló 1875:XX. törvényczikk némely határozmányainak módositásáról” czímű törvényjavaslat tárgyában
324 662. szám. melyben >a Dunán eszközölt hajószállitmányokat a törvényjavaslat 3. §-ába azon szállítmányok közé felvenni* kívánják, > melyek a szóban levő törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg*. E kérésüket az emiitett vállalatok a nemzetközi joggal és nemzetgazdasággal iparkodnak indokolni. A nemzetközi jogból hivatkoznak főleg az 1856. évi hajózási acta több és főleg 15. §-ára, mely »a Dunán a hajózást< sem vámmal, sem >a hajókon levő árukat< semmiféle adóval sújtani nem engedi. De elfeledik azt, hogy a törvény, illetőleg törvényjavaslat sem a hajózás actusát, sem az árút, mint ilyent nem terheli, hanem az illető vállalat díjszedését, jövedelmét (mi át is hárítható); hogy a hajózási acta a belvámokat és az árúk külön specificus megterhelését akarta tiltani és ezen czélja most is teljesen érvényesül. Bizonyítja az is, hogy ott, hol az áruszállítás után díjszedés nincs, nincs adó. Tehát a törvényjavaslat a hajózási acta határozataiba nem ütközik. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a most csak emelni kivánt szállítási adó, már több mint 11 éve van érvényben és ezen jogi szempontból sem az illető vállalatok, sem a külföld részéről absolute kifogás alá nem esett. A mi a nemzetgazdasági szempontot illeti, hogy a vasutak és másféle hajók versenyével szemben panaszkodnak a gőzhajók az adóval megterheltetésről, kifogásuk és kérvényük azért nem fogadható el, mert e versenyben elég erősek és mert most az adó nemcsak a vasutakra, de a gőz által tolt közönséges hajókra is ki lesz terjesztve; tehát maga az adó, a versenyarányokat köztük nem rontja, csak a gözhajó-vállalatokra nézve javítja; a többi hajók számba alig jöhetnek és így a kérvényezők a teherviselésben csak arányosan vesznek részt a többi forgalmi vállalatokkal, tehát ezekkel szemben igazságtalanság lenne és a törvény czélját hiúsítaná meg, ha kérvényük alapján nekik adómentességet adnánk. Ez alapon a kérvény mellőzését tisztelettel kérjük. Kelt Budapesten, 1887. évi február hó 1-én. Zsigmondy Vilmos s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. Hegedűs Sándor s. k. t a pénzügyi bizottság előadója.
