Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.
Irományszámok - 1884-658. Törvényjavaslat, az 1886. évi XIV. törvényczikk XIII. fejezetének módositásáról
658. szám. 315 azokat, kik a beoltott gyermek gondozását teljesitik, szintén törvényileg kötelezni arra, hogy a gondozásukra bizott beoltott gyermeket az oltás megtörténte után legfölebb 8 nappal, a midőn a védhimlöben fejlett nyirk a tovább-oltásra alkalmas, az oltó orvosnak bemutassák. Himlöjárványok alkalmával szerzett tapasztalatokból az újraoltás előnyei mind erösebb bebizonyítást nyernek; mely indok alapján szükségesnek tartom, miszerint a törvényhatóságok törvényileg felhatalmazva legyenek arra, hogy azújraolíást a felmerülő szükség és az adott viszonyok szerint, illetékes szakközegeik meghallgatásával elrendelhessék. Az egyes nagyobb városokban fellépő himlöjárványok alkalmával a cselédszemélyzet a himlöbetegek egy igen nagy contingensét szolgáltatja. Ez, egyéb indokokon kivül onnan is származik, hogy a cselédek között sokan vannak olyanok, kik védhimlövel annak idejében egyáltalán nem voltak beoltva. Az ezen körülménynek utólagos megállapítása körül felmerülő nehézségek elháritása és az eljárás egyszerűsítése czéljából szükségesnek tartok oly törvényes intézkedést, mely szerint a cselédkönyvbe, vagy cselédigazolványba ezentúl bejegyeztessék az, hogy az illető cseléd be volt-e oltva? Ez nehézséggel nem fog járni, mert a cselédkönyvekei ugyanazon hatóság állítja ki, a mely törvény szerint egyszersmind elsőfokú közegészségi hatóság és a melynek megvan a maga orvosi szakközege, a ki azt, hogy az illető egyén be volt-e oltva, vagy sem, vagy esetleg azt, hogy ez iránt biztos tudomás nem szerezhető, rövid utón megállapíthatja. Azon nagyfontosságú közegészségi indokok, melyek ezen törvényjavaslat előterjesztését szükségessé tették, egyszersmind indokolttá teszik azt is, hogy a törvény végrehajtásának biztosítékai is megszereztessenek, és azért e czélból az ezen törvényben megszabott kötelességek elmulasztói ellen külön szigorú büntetések törvényes megállapítását hozom javaslatba. Az 1876 : XIV. t.-cz. 97. §-a az első beoltásokra nézve az oltó orvosoknak az államkincstárból nyerendő díjait, csak a jó sikerrel beoltott egyének után állapítja meg, mert az első beoltásnál a fejlődő tüsző, mindig biztos feltétele és könnyen felismerhető külső jele az oltás sikerének. Már az újraoltásnál sok esetben nem következik be a tüszőfejlödés és azon esetekben az oltás sikere nem állapitható meg ily külső jelből; minthogy pedig az oltó orvos az újraoltásoknál is, a melyeknél természeti okoknál fogva tüsző nem fejlődik, s így az oltás sikere külső jelekből fel nem ismerhető, csak ugyanazon működést teljesiti, mint az első oltások eseteiben, a midőn tüszök fejlődnek: azért méltányosnak tartom: hogy az ezen törvény, — vagy az ennek alapján egyes hatóságok által elrendelt újraoltás minden esetéért — a külön díjazottak kivételével — felszámíthassa az illető orvos a megállapított és államkincstárból nyerendő díját. A javaslatban gondoskodva van azonban arról is, hogy ezen felszámítás ellenőrzését a belügyminister rendeletileg szabályozza. Ezen indokok alapján kérem a tisztelt képviselőházat, miszerint ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1887-ik évi február hó 26-án. Báró Orczy Béla s. k., a magy. Mr. belügyministerium ideiglenes vezetésevei megfbisott, 0 Felsége személye körüli m. hir. minister. 40*
