Képviselőházi irományok, 1884. XXI. kötet • 604-665. sz.
Irományszámok - 1884-604. A pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium 1887. évi költségvetési előirányzata tárgyában
604. szám. 11 Az új szervezet létesítésénél a kormány a következő főelveket tartotta szeme előtt: a) hogy mind a személyes, mind a testületi felelősség hatályosan legyen érvényesíthető ; — 6) hogy a kereskedelmi vállalatoknál elkerülhetlenül szükséges szabad mozgásnak lehetőleg tág tér engedtessék; — c) hogy a kétszeres munka, a mennyire csak lehetséges, mellőztessék ; — d) hogy a közlekedésügyi ministernek az ellenőrzési és rendelkezési jog sikeres gyakorlása lehetővé tétessék; — és e) hogy a pénzügyministernek mőd adassék arra, hogy a pénzügyi ellenőrzést hatályosan gyakorolhassa. A szervezésre vonatkozó intézkedések, mint az igazgatók számának apasztása és hatáskörük pontos kijelölése, az igazgatósági összülés jogkörének szabatos körülírása, az üzletvezetőségek számának csökkentése, de viszont hatáskörüknek a pályafentartási, forgalmi és vonatmozgósitási teendők tekintetébeni kibővítése; nemkülönben a hét forgalmi főnökség felállítása, mind az emiitett irányadó szempontokra való tekintettel, egyszersmind pedig az észszerű takarékosság követelményeinek szem előtt tartásával tétettek. Az állami vasutaknál létesített ezen új szervezet sokkal rövidebb idő óta áll fenn, semhogy annak helyes vagy helytelen voltáról ítéletet mondani a bizottságnak már most módjában állana. A mennyiben azonban az 1886. év eddig ismeretes eredményeiből következtetni lehet, a bizottság megnyugvással vél az új rendszer hatásai elé tekinthetni. A bizottság tárgyalásai folyamán felmerült a helyi érdekű vasutak kérdése is. Nem tagadható, hogy a nevezett vasutak üzlete az államra nézve némi — habár azok közvetett hasznával szemben aránytalanul csekély — megterheltetést okozott. Mindazáltal, tekintettel az állam súlyos pénzügyi helyzetére, a kormány részéről egy, az 1880. évi XXXI. t.-cz. módosítását czélző töivényjavaslat benyújtása helyeztetett kilátásba; a melynek feladata leend a helyi érdekű vasutak intézménye által elérendő czél veszélyeztetése nélkül oda hatni, hogy az állam az ezek kezeléséből eredhető minden nagyobb megterheltetéstől jövőre is megóva maradjon. Az állami vasutak 1886. évi költségvetésében 4,602 kilométer, illetőleg az iparvágányok nélkül 4,533*8 kilométernyi pályahossz vétetett az előirányzat alapjául. Az 1887. évi előirányzat alapjául felvétetik 5,162*4, illetőleg iparvágányok nélkül 5,089'7 kilométer. A szaporulat tehát 555* g kilométer vagyis 12 267o a közforgalmú vonaloknál. A teljesítményeknél a következő többletek vétettek kilátásba az 1887. évre: Vonatkilométer + 700,000 Ezer elegytonna-kilométer + 85,000 Ezer tisztatonna-kilométer -f- 30,000. A pályahossznak és a kilátásba vett teljesítményeknek emelkedése természetesen maga után vonja az üzleti kiadások szaporodását is; habár ott, a hol lehető volt, tudniillik az igazgatóságnál, némi megtakarítás van előirányozva. Az üzleti bevételek czímén szintén emelkedés mutatkozik; de tekintve, hogy a pályahossz növekedése majdnem kizárólag helyi érdekű vasutakra, tehát a dolog természeténél fogva csekélyebb forgalmú vonalakra esik, a költségvetés realitása érdekében kétségkívül helyes eljárás volt a bevételek emelését mérsékelt összegben állapítani meg. Összehasonlítva az 1887. évi előirányzatot az 1886-iki költségvetéssel és az 1885. évi tényleges eredményekkel, a közetkező különbözetek mutatkoznak: Bevétel Kiadás Fölösleg 1887: 36.500,000 frt 22.000,000 frt 14.500,000 frt 1886: 36.000,000 > 20.651,575 '> 15.348,425 » 1885: 33.718,300 » 22.590,825 » 11.127,475 > Ezen összehasonlításból kiderül, hogy a jelen előirányzatban az 1886. évvel szemben a bevételek 500,000 írttal, a kiadások 1.348,425 frttal magasabban vannak felvéve, ellenben a 2*
