Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

50 599. szám. értendő, a kik az örökhagyó halálakor a megjelölt osztályhoz tartoznak, vagy vele a megjelölt viszonyban állanak. 194. §. Ha az Örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül a szegények javára intézkedett: azon helynek szegényei értendők, a hol az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. Ellenkező kifejezett rendelkezés hiányában a rendelkezés tárgya az illető község hatóságának a szegények közt leendő kiosztás végett adandó át. 195. §. Ha az örökhagyó közelebbi meghatározás nélkül az egyház javára tett intézkedést: az alatt utolsó rendes lakhelyének azon vallásfelekezeti anya- vagy fiók-egyháza értendő, melyhez az örökhagyó tartozott. 196. §. Az előző 194. és 195. §§. esetein kivül, ha az örökhagyó valamely jótékonysági vagy más közhasznú czélra a jogosított jogi személy közelebbi meghatározása nélkül rendelkezett: a mennyiben az örökhagyó utolsó lakhelyén oly intézet vagy egylet van, melynek feladatához a kérdéses czél elömozditása tartozik, ezen intézet vagy egylet tekintendő részesítettnek; azonban azt, mit a végintézkedés folytán kap, az örökhagyó által kijelölt czélra tartozik fordítani. Ha az örökhagyó utolsó lakhelyén ilyen intézet vagy egylet nincsen: az illető közigazgatási járásban, s ha itt sem volna, az illető törvényhatóságban levő intézetet vagy egyletet illeti a részesítés. Ha az illető községben, járásban vagy törvényhatóságban több ily intézet vagy egylet van: a rendelkezés tárgya ezeket egyenlően megosztva illeti. Ha megfelelő intézet vagy egylet a törvényhatóság területén sincsen: ilyennek alakulásáig a rendelkezés tárgyának kezelése és az örökhagyó által rendelt jótékony vagy közhasznú czélra fordítása az illetékes törvényhatóság közigazgatási hatóságát illeti. ÖTÖDIK FEJEZET. Az örökösnevezés. 197. §. Az örökösnevezéshez nem szükséges, hogy az örökhagyó azt, a kit örökösének kivan tenni, végrendeletében kifejezetten örökösének nevezze, vagy hogy az örökös szót használja, hanem elégséges, ha az örökhagyónak örökösnevezésre irányuló akarata a végrendeletben egyébként kifejezve van. 198. §. Ha az örökhagyó egy egyénnek ingóságait, más egyénnek pedig ingatlanait hagyta, vagy ha többeknek különösen megjelölt vagyontárgyakat (dolgokat, jogokat, összegeket) hagyott, melyek együtt a hagyatékot kimerítik: az illetők, a mennyiben a végrendeletből az ellenkező szándék ki nem tűnik, örököstársaknak tekintetnek, és pedig azon arányban, melyben a részökre hagyott vagyontárgyaknak az örökhagyó halálakori értéke a hagyaték összértékéhez áll. 199. §. Ha a végrendelet kifejezett örökösnevezést nem tartalmaz, és az örökhagyó a hagyaték nagyobb részéről oly módon intézkedett, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat különösen