Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

599. szám. / 39 121. §. A végrendeleti intézkedés, ha arra a végrendelkező személye elleni testi erőszak által kényszeríttetett, semmis. Semmis a végrendeleti intézkedés akkor is, ha arra a végrendelkező fenyegetéssel előidézett alapos félelem által jogtalanul kényszeríttetett. Az, hogy az erőszak vagy fenyegetés attól származott-e, a kinek javára a végrendelkezési intézkedés szól, vagy bár ennek tudtán kivül mástól, — különbséget nem tesz. 122. §. Alapos a félelem, ha tekintettel a fenyegetett személy korára, nemére, személyes viszonyaira s egyéb körülményekre, a fenyegetés alkalmas volt benne azon hitet előidézni, hogy saját vagy hozzátartozói személyére, jó hírnevére vagy vagyonára közeli és nagy veszély hárul. 123. §. Ha a végrendelkező által nyilvánított akarat lényeges tévedésen alapszik: a végrendeleti intézkedés semmis. Lényeges a tévedés, ha magára a jogügyletre, vagy a részesített személynek, avagy a részesítés tárgyának azonosságára vonatkozik. A részesített személy tulajdonságaira vonatkozó tévedés lényegesnek csak akkor tekinthető : ha az örökhagyónak az írásbeli végrendeletbe befoglalt, vagy a szóbeli végrendelkezés alkalmával kinyilvánított kijelentése szerint az akarat a részesített személynek ezen meghatározott tulajdonságára volt irányozva. 124. §. A lényegtelen tévedés, hova az akaratelhatározás indokaiban való tévedés is számítandó megdönthetővé teszi a végrendeleti intézkedést akkor: ha a lényegtelen tévedést csalárdul az idézte elő, vagy az használta fel, a ki a végrendeletből jogokat származtat. Az akaratelhatározás indokaira vonatkozó tévedés a végrendeleti intézkedés megdöntésének alapjául szolgál akkor is, ha a tévesen feltételezett indok az írásbeli végrendeletbe befoglaltatott, vagy a végakarat szóbeli kinyilvánítása alkalmával az örökhagyó által kijelentetett, s egyszersmind a körülményekből azt lehet következtetni, hogy a végrendelkező a kérdéses intézkedést nem tette volna, ha a való tényállást tudta volna. 125. §. Ha az akaratelhatározásnak a 124. §. szerint kifejezett indító oka a törvénybe, vagy az erkölcsiségbe ütközik: az intézkedés megdönthető. 126. §. Az örökhagyó végrendeletében vagyonáról örökösnevezés és hagyományok rendelése által intézkedhetik. A végrendeleti intézkedés érvényes akkor is, ha csupán örökösnevezést, vagy csupán hagyományok rendelését tartalmazza. Az örökhagyónak azon rendelkezése, hogy hagyatékának, vagy a hagyaték egy részének, avagy bizonyos hagyatéki vagyontárgyaknak haszonvétele tőkésittessék, csak az örökhagyó halálától számított huszonöt évi időtartamon belül bir hatálylyal.