Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

599. szám. ő99. szám. Törvényjavaslat, az öröklési jogról. ELSŐ CZDÍ. Általános határozatok. i. §• A meghalt személynek (az örökhagyónak) vagyoni viszonyait tárgyazó jogai és kötelezettségei, a mennyiben nem voltak személyéhez kötve, az ő hagyatékát képezik. A hagyatékot mint egészet az örökös örökli. Több örökös (örököstársak) között a hagyaték mint egész, egyenlő vagy egyenlőtlen hányadokban oszlik meg. A hagyaték mint egész, vagy annak hányada, hagyomány tárgyául nem szolgálhat. 2. §. Az öröklés rendszerint az örökhagyó halálával nyílik meg. Az eltérő intézkedéseket a jelen törvény tartalmazza. 3. §. Öröklési joggal rendszerint csak az bir, a ki az öröklés megnyiltával életben van. A méhmagzat, ha az öröklés megnyíltakor már fogantatott és élve születik: ugy tekintetik, mintha az öröklés megnyíltakor már élt volna. 4. §. Ha nem bizonyítható, hogy több személy közül melyik halt meg előbb: azok egyidejűleg meghaltaknak tekintendők. 5. §. Öröklési képességgel általában mindenki bir, a kinek szerzési képessége van. Az öröklési képesség az öröklési jog megnyíltának időpontja szerint Ítélendő meg; az örökség megszerzéséhez azonban szükséges, hogy az örökös az örökség elfogadásáig öröklési képességgel birjon. 6. §. Az öröklési jogból mint érdemetlen ki van zárva: 1. a ki az örökhagyó ellen gyilkosságot vagy szándékos emberölést követett el, vagy