Képviselőházi irományok, 1884. XX. kötet • 591-603. sz.

Irományszámok - 1884-599. Törvényjavaslat, az öröklési jogról

170 599. szám. mazójának az őt illető egész törvényes örökösödési részt azon korlátozással hagyhatja, hogy a leszármazó leszármazóit a törvényes örökösödési rend fentartasa mellett, utóörökösökül rendeli. Ezen rendelkezést, habár az ismertebb európai törvénykönyvek közül ily tartalmú intézkedést csupán a porosz Landrecht II. rész, II. czím 430. §-a tartalmaz, a nélkül, hogy az az újabb törvényhozási művekben utánzásra talált volna, felvette a törvényjavaslat azért, mert kétségbe nem vonható, hogy az örökhagyónak azon rendelkezése, midőn gyermekének az egész törvényes örökösödési részt, illetve a 89. §. második bekezdésének figyelembe vételével annak legalább Vio részét csupán azon korlátozással hagyja, hogy utóbbinak leszármazóit, saját unokáit és esetleg a további leszármazókat utóörökösökül nevezi, a családi jogos érdekkel ellentétben nem­csak nincsen, de sőt az, mint a családi vagyonnak a családfentartásra hivatott leszármazó, számára való biztosítását czélzó, a jól felfogott családi érdeket előmozdító s a családi vagyon fentartását hatályosan biztosító rendelkezésnek tekintendő, miért is a törvényjavaslat azon vezér­eszméjét figyelembe véve, hogy a végrendelkezési szabadság csak a legközelebbi családtagok jogos érdekének megóvása szempontjából szükséges mérvben korlátozható, s figyelembe véve azokat is, a mik fentebb a 88. §. indokolására felhozattak, nem volna sem igazságos, sem ezél­szerü, ha az örökhagyónak ilynemű rendelkezése elé a törvényhozás akadályokat gördítene, s ezen esetre is a 70. §. átalános intézkedését hatályban tartva, a kötelesrészre jogosított leszár­mazónak megengedné, hogy az utóörökösödéssel terhelt nagyobb hányad helyett a kötelesrészt tehermentesen követelhesse. Figyelembe veendő egyébiránt, hogy a törvényjavaslat a 89. §. értelmében megengedett utóörökös nevezést annyiban korlátozza, hogy csak a kötelesrészre jogosítottnak összes leszármazóit, s ezeket is a törvényes örökösödési rend fentartasa mellett engedi meg utóörökösökül rendelni, mi által a rendelkezésnek családias alapgondolata van elő­tüntetve, és lehetetlenné van téve az, hogy az örökhagyó egyik unokáját vagy unokáinak egy részét a többiek rovására elö'nyben részesítse. A 89. §. utolsó bekezdése, tekintettel a 64. §. tartalmára, okvetlenül szükségesnek mutatkozik, mert különben az örökhagyó vagyonának felét életében, talán épen közvetlenül el­halálozása előtt elajándékozhatná és másik felét, a mi épen a kötelesrésznek felel meg, a további leszármazók utóörökösödési jogával terhelve hagyhatná leszármazóinak, a mi által ezeknek meg­védendő jogos érdeke nyilvánvalólag meg lenne sértve. 90., 91. §§. Azon esetre, ha a kötelesrészre jogosított kiskorú leszármazó életének 18-ik évét be nem töltötte, vagy ha a kötelesrészre jogosított eszének használatától meg van fosztva: a törvény­javaslat 90-ik §-a jogot ad a végrendelkezőnek, hogy kötelesrészre jogosított rokona részére utóörököst vagy utóhagyományost nevezzen akkor is. ha ezen örökösét a kötelesrészre szorí­totta. — Ezen utóörökös- vagy utóhagyományos nevezés azonban csak akkor bír hatálylyal, ha a kiskorú leszármazó 18-ik életévének betöltése előtt érvényes saját végrendelet és leszármazó örökös hátrahagyása nélkül, illetőleg az esze használatától megfosztott kötelesrészre jogosított esze használatának visszanyerésétől számított egy év előtt érvényes saját végrendelet vagy örök­lési szerződés és leszármazó örökös hátrahagyása nélkül halna meg. Alapja ezen intézkedéseknek az örökösödési jogban kiváló fontossággal biró családiasság követelményére vezethető yissza. Módot kivan ez által a törvényjavaslat nyújtani, hogy az örök­hagyó vagyonának további sorsát a kötelesrész korlátozásától menten szabályozhassa azon esetre, ha kötelesrészre jogosult örököse oly korban, illetőleg oly állapotban halna meg, a melyben a vagyonról vagy épen nem intézkedhetik, vagy a mely korban való intézkedés csak igen szórványosan szokott előfordulni. Kiváló fontossággal bir a 90-ik §. rendelkezése azért, mert ez által mód van nyújtva, hogy azon esetekben, a melyekről e szakasz rendelkezik, az örökhagyó a vagyonában való i

Next

/
Thumbnails
Contents